Olvasgattam csendben a kommenteket néhányan elég érdekesen fogják fel a kapcsolat dolgot...nekik kívánom legyenek igazán szerelmesek ahol nem a pénz dominál nem azok a dolgok dominálnak amik lényegtelenek.A baj az hogy én ebbe a lányba szerelmes vagyok és hiába próbáltam meg beszélni vele nem lehetett.Tudom ennek itt a vége de még is mikor rágondolok elkap az érzés hogy egy darabka belõlem elveszett...lehet nyálas vaszságoknak tartani ezeket a dolgokat de nem azok.Olvastam sok kommentelõnek van vagy volt barátnõje de a kérdés az mennyi volt amennyit igazán szerettetek?!Mikor megszólalt egy dal és rögtön rá gondoltatok vagy pusztán csak megéreztetek egy illatot ami rá emlékeztet.A szakítás könnyû pláne ha csak úgy vagyunk a párunk mellet de ha szeretjük is... nah akkor törik meg az ember...sokan a nõkre hûs ként gondolnak. de az igazi nõ nem hús hanem érzelem és szeretet akihez egy nagyon fos nap után este oda bújik az ember és õ megértõen törõdik az emberrel az én barátnõm ilyen volt és pont ezért is hiányzik törõdtünk egymással és fáj a másik hiánya..