A Sony elcseszte a PS3 rajtját, mert ugyanazt a stratégiát akarta bevetni, amit a PS2-nél.
A PS2 megjelenése egybe esett a DVD-k elterjedésével és amikor egy DVD lejátszó 80 ezer forintba került, akkor egy PS2 100 ezerbe, így sokan PS2t vettek DVD lejátszó helyett.
A PS3-al a Sony ugyanezt akarta elérni: kihozzák a blurayt, amit meglovagolva felhúzzák a PS3-at.
Több dolgon is elcsúszott a hadmûvelet:
1. A Microsoft ügyesen lavírozott a konkurens HD szabványok között: hol a HD-DVD mellé állt, hol a Bluray mellé, amikor aztán a bluray szabvány majdnem eljutott a véglegesítésig, új igényekkel állt elõ, amivel tovább késleltette a bluray megjelenését. Mire a bluray eljutott a véglegesítésig, a Sony már fél év hátrányban volt az XBox-al szemben.
2. A Sony sokáig nem bírta ellátni a piacot kellõ mennyiségû eszközzel (pont a bluray alkatrészek hiánya miatt), így régiónként máskor vezették be a konzolt. Ennek az lett az eredménye, hogy sokan megelégelték a várakozást és inkább XBoxot vagy WII-t vettek.
3. Maga a Bluray is csalódás volt. A PS3 megjelenésekor a HD tv-k még luxuscikknek számítottak, így a HD tartalomnak sem volt különösebb értelme. Mire viszont a HD elterjedt, addigra az optikai adattárolón történõ forgalmazás indult hanyatlásnak.
Mindent összevetve a Sony csúnyán elszámolta magát a PS3-al, egy kisebb cég egy ilyen fiaskóba tönkre szokott menni. Mivel azonban a PS3 egy alapvetõen jól kitalált gép, és a PS2 fejlesztõi gárda kitartott a PS3 mellett, a Sony továbbra is bent tudott maradni az élbolyban és a végére sikerült összeszednie magát. "Csak" annyit bukott, hogy az MS behozta konzol fronton.