1. Kínai piac. Valójában szerintem nagyobb lutri, mint amilyennek elsõre tûnik. Ma valóban mindenki apple terméket akar kínában. De miért is? Mert nem lehet kapni. Ergo egzotikum, ritkaság, és már önmagában ezért érték. ez azonban meg fog változni, ha nivatalosan bevezetik náluk is. A kérdés az, hogy mennyire.
2. 43,87%-os árrés. A magas ár, nyugaton is a luxuscikk kategóriájába viszi. Olyan mint egy drága kocsi, ahol az ár nagyrésze nem annyira a drága technológiának, hanem az "eszmei értéknek" köszönhetõ. Úgy tûnik hogy innen jócskán van lehetõsége elmozdulni a cégnek, de kérdem én, ki venne olcsó sportkocsit? Mit ér egy szuzuki árú, kényelmetlen, nem praktikus, sokat fogyasztó, drágán fenntarthastó, balesetveszélyes, és alacsony biztonságú autó? Az Apple most egy szûk piaci részt ural, de oda nyomulnak a nagyobb gyárak csúcsmobiljai. Azonban amíg azoknak van széles olcsóbb termékekbõl álló termékpalettájuk, addig az Apple-nek csak 1-2 terméke van, így nehezen követi a piac változásait, bármennyire is tûnik sikeresnek az amit ma csinál. Vagy trendet diktál, vagy meghal. Nincs olyan évekig tartó ellébecolás se, mint a Nokiáé!.
3. Biztos, nagy saját piac. Mi van mögötte? Az Apple termékekkel a marketing rendszer gyakorlatilag fanatizálja a vásárlókat, így biztosított a márkahûség, a stabil vásárlóerõ. Csak ugye tény, hogy minnél inkább szélsõségessé teszem a saját vásárlókat, annál nagyobb ellenállást alakítok ki a kivülmaradókban. Ez ebben a fórumban nagyon jól megfigyelhetõ. És had hozzam pont a Samsungot példának: minnél jobban másolja az Apple marketing stratégiáját, egy darabig annál sikeresebbnek tûnik, de annal nagyobb ellenállás is fejlõdik ki vele szemben az emberek között, és pont ez szûkíti be majd a további fejlõdés lehetõségét.
4. Bolthálózat. Ezek a pontok, jó kis marketing helyek, fizikailag tükrözik azt, amit az Apple marketingstratégiája sugall. Kérdés, hogy mennyibe kerül a fenntartásuk, menyi terméket adnak el rajtuk keresztül, mekkora sz egész felhajtás összesített haszna? És nem csak a közvetlen anyagi, hanem a pénzben ki nem fejezhetõ, mondjuk úgy a közvetlen társadalmi hatás miatt.
Szerintem valójában sokkal kevesebb, mint elõször szembe tûnik. Az internet korát éljük, a bolthálózat sokkal inkább valami kicsit ódivatú, de épp ezért megbízhatónak tûnõ szellemiséget sugall. Percek kérdése azonban, hogy ez a bolthálózat ne válljon nevetség tárgyává, a maradiság jelképévé a XXI. szd-ban.
5. 100 Mrd $ készpénz, a cég magas értékelése. Ha jól értem a példát ebbõl a hatalmas pénzbõl, 13 millió AppleTv-t adhatna gyak ingyen ha úgy dönt, hogy kiad ilyet. Azonban másképp megfogalmazva, ha nem tud sikeres lenni egy termékkel és annak árát jelentõsen támogatnia kell, akkor pl 10-20 millió eladott AppleTV-vel ez a 100Mrd$-os vagyon már is elúszott!!!
A cég magas piaci értékelése gyakorlatilag a brókerek hazárdjátékán alapul. A tõzsdén nem azért magas egy cég értéke, mert a cég összességében annyit is ér, hanem mert a brókerek a részvényeket ilyen magas áron tudják mozgatni, adni venni. (Ami nekik érdekük, hiszen abból van hasznuk). Gyakorlatilag az utolsó tranzakciók során kialkudott részvényárat felszorozzák a teljes részvény állománnyal. Csakhogy ha pl a cég, a tulajok a sajátbirtokukban levõ részvényeket ilyen magas áron kezdenék eladni, hogy egy kis tõkét csináljanak maguknak, akkor az árfolyam abban a pillanatban elkezdene lezuhanni. Csak mert ez egy virtuális dolog. Az árfolyam sajna attól is változik, hogy kiderül, hogy az Iráni Sahnak szeretõje van és a sajtó elterjeszti, hogy ennek valami köze van a céghez. hát ha még kiderül, hogy a céghez közelállók elkezdik a részvényeiket pénzzé tenni.