Már hogy ne lehetne! Pl a Voyager 1 ûrszondának sincs napelemtáblája. De jelenleg a Marson furakodó Curiosity-nek sincs napelemtáblája. Õk ugyanis radioizotópos termoelektromos generátor használnak, ahol az üzemanyag plutónium.
Szerintem nem lehetetlen olyan titkos kémeszközt feljuttatni az ûrbe, amit csak nagyon nehezen lehet felderíteni.
Radarelnyelõ anyagokat már használnak. Méreteket is egész jól lehet minimalizálni. Napelem sem szükséges. Lehet úgy pozicionálni a mûholdat, hogy az mindig az égbolt ugyan azon a pontján "álljon" (geostacionárius pálya). A feljuttatást lehet fedezni egy tudományos küldetéssel. Sõt, akár nagyobb ûrtörmelékek mellé is elbújhatnak.
Az sem tartom kizártnak, hogy egy egyéb tudományos tevékenységet végzõ mûhold párhuzamosan kémtevékenységet végezzen, meg akár azután is, hogy hivatalosan már ûrszemét.
Itt esetleg akkor tud lebukni a mûhold, amikor adatokat juttat le Földre. De szerintem ezt is ki lehet trükközni.
És azt sem kell elfelejteni, hogy senki nem tudja, hogy a X-37B mit visz fel és mit hoz le. Hiszen van raktere, és akár más repülõ objektumokat is be tud fogni.