Itt igazából egy elvi kérdés van. Az emberek nagy többsége úgy gondolja hogy a világûrt egyszer csak majd meghóditjuk ha felfedezzük azokat a módszereket amikkel ez lehetséges. Épp ezért van minden scifi filmben hogy majd 2050-ben, 2100-ben, 2200-ban stb mert pusztán csak egy idõeltolással számolnak ami ahhoz szükséges hogy valaki végre rájöjjön egy ilyen módszerre.
Az elvi probléma pedig ott van hogy mi van ha nincs ilyen módszer? Vagy ha van is, mi van ha az elérhetetlen számunkra?
Pl. mi van ha a csillagközi utazáshoz hogy pl féregjáratot nyiss el kell használni egy teljes csillag energiáját. Na de nekünk csak egy csillagunk van a Nap, amit nyilván nem célszerü erre a célre elhasználni. Ahhoz viszont hogy szerezz egy másik csillagot elõszõr el kéne oda jutni amihez kéne egy csillag... ugye a 22-es csapdája. Ez pl. egy példa arra ha létezik ilyen módszer csak épp elérhetetlen számunkra. (illetve lehet hogy elérhetõ csak akkor hagyományos ürhajóval neki kell indulni néhány ezer éves utazásra a legközelebbi csillagokhoz stb stb, ez esetben viszont az ûr meghódítása értelem szerüen nem néhány száz év múlva hanem néhány ezer vagy tizezer év múlva következne be, már ha addig életben marad az emberiség).
Ha meg nincs ilyen módszer, akkor értelemszerüen még nagyobb gáz van. Persze ez most csak elvi kérdés hisz senki nem tudja a választ, de ez az amire az átlagember nem gondol, hanem hogy csak majd egyszer eljön az az idõ amikor tudni fogjuk. De mi van ha nem...