Hát ez a Móricka a partvonalról lehet jobban tudja mit beszél. A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegût.
De azt elfogadom, hogy lehet rosszul fogalmaztam meg a mondanivalómat. Nem azzal vitatkozok hogy te hogy észleled a helyzetet, hanem azt vázoltam fel, hogy mi lenne az ideális állapot. És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel. És azt is értem, hogy neked sem ez a fõ szempont, csak arra próbálok rámutatni, hogy cikkben okoskodó nagymenõk vannak óriási képzavarban.
A gyakorlatban, ahogy írod bizonyára sok a munkára alkalmatlan frissen végzett okleveles informatikus. Csak ezen akkor mégis mi a frászt csodálkozik a sok barom idióta vállalatvezetõ? Ez pont nagyobbrészt nekik köszönhetõ állapot, õk építették fel így a rendszert. (Ráadásul minden összefügg mindennel és a dolog az informatikán kívül az összes többi ágazatra ugyanúgy vonatkozik)
Nézz meg egy álláshirdetést. Mindenhol felsõfokú végzettséggel keresnek informatikai területre embereket, sokszor még az MSc. fokozatot is megkövetelik, és az agyhalott HR-esek (és ismétlem ez minden más szakmában is elharapódzott) beleírnak mindenféle ilyen feltételt, hogy (ezeket most copyztam profession.hu-ról) "SQL Server 2008 R2, SharePoint 2010, VB.Net / C#, IIS configuration & tuning, ASP .Net, Linux (CentOS) és/vagy unix (AIX) ismerete, WebSphere (v6, v7), Oracle IAS (v10), WebLogic (v11), JBoss (v4-6), SunOne/Glassfish (v8-9) alkalmazásszerverek, valamint Oracle (10-11g), MSSQL és DB2 adatbázis szerverek), és mindezt egyszerre.
Ezek nagy része mint egy konkrét technológia vagy szoftvert jelent, és a munka is egyszerû kódolás vagy alkalmazás. Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezõket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervezõ, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejbõl, illetve Black and Decker és Bosh vésõ és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni. Hát nem kösz.
Ezek a nagyvállalati körök ledegradálták az egész Magyarországi felsõoktatást, illetve nem értékelik semmire az egyetemi végzettséget és önbeteljesítõ jóslatként végül tényleg középfokú vagy még arra is alkalmatlan embereket termel ki a rendszer. De ismétlem: ez egy körfolyamat, amit õk kezdtek el.
Az informatikához mindig is volt affinitásom és sokaknak a korosztályomból ez volt a fõ hobbija a 80-as 90-es években. Bár szeretem a mai napig is az informatikát, de pályaválasztáskor - 12 évvel ezelõtt - látva a karrierlehetõségeket, már akkortályt gondoltam arra, hogy eszem ágában nincs azért 5 évig gürcölni az egyetemen, hogy utána beállítsanak egy fülkébe és naphosszat kódoljak. Ráadásul azt is mondják, hogy a létezõ legegészségtelenebb, legjobban káros munkavégzés az ilyen, amibe 30-40 éves korukra kiégnek az emberek. Ezért nem informatika szakra mentem, hanem inkább megcsináltam egy villamosmérnökit meg egy közgazdász egyetemi végzettséget.
Így se mindig vagyok elégedett más problémák miatt, de legalább tervezõ mérnök úr vagyok és bár én is rajzolok autocadben de a monoton munka nagy részét a mûszaki rajzoló beosztottam végzi, én pedig idõnként valódi mûszaki problémákkal is foglalkozhatok.
És könnyen megeshet, hogy sok hozzám hasonló is így gondolkodott, vagy aki mégis kitartott, hogy okleveles informatikus legyen, az pedig elhúzott külföldre vagy valami saját vállalkozást csinált. A fiatalabb generáció pedig bizonyára tuti nem azért megy már informatikus szakra mert érdekli õket, hanem mert "divatszakma" meg amúgy se tudja hogy mit csináljon. És a kör bezárult, õk már olyan outputot adnak amit eredetileg is pre-determináltak, és az oktatás színvonala is emiatt (ugyanis oktató is azokból az egykori hallgatókból lesz sokszor, aki már semmi másra nem jó) romlott le.