Ennyire azért nem kell elkeseredni. Úgy esett, hogy ez most nem a te játékod, nem a te preferenciáidat látod érvényesülni, hanem egy eddig szokatlan, kemény és nehéz játékkal szembesültél. Van ilyen, nem kell elszomorodni meg haragudni. Az elmúlt évek (mit évek?, évtized!) szájbarágós, mindent a játékos kiszolgálására felépítõ megoldásai, a folyamatos sikerélményt kötelezõvé tevõ programjai sajnos ide vezettek. Itt bizony kemény a helyzet, igazi régi vágású RPG-ket idéz ez a játék a nehézségével. :)
Állítólag ez már így is nagyon visszafogott ahhoz képest amilyen az EA során volt amikor nyüzsögtek a lények és lépni is alig tudtál tõlük.
Warrior nehézségen (ami magasabb árakat, +50%-os HP-jû átlag ellenfeleket, +10%-os HP-jû champion és +20%-os HP-jû boss-okat jelent ráadásul 20-al nagyobb pofonokat kap be az ember) nem egyszer szívtam a fogam de nem volt kezelhetetlenül erõs a játék. A visszajelzéseket olvasva (az Ubi saját MMX topikjában) nekem az jött le, hogy általában a legtöbb gondja azoknak van akik elaprózzák a fejlesztést, mindenfélére pakolnak, rossz felszereléseket használnak, nem összpontosítják csapásaikat adott ellenfelekre és erõltetnek egy taktikát amirõl úgy gondolják beválik, holott lényegében minden fajta ellenfél ellen mást kell használni. Bár szép számmal vannak akik a sokkal alacsonyabb nehézségi szintekhez szoktak hozzá a játékokban (meg elvárják hogy legyenek quest marker-ek meg egyéb extra útmutatók és könnyítések egy ennyire pici területen játszódó játékban), azért nem kevés fórumozó akad akik szerint a warrior nehézség sem olyan rettentõ nehéz (és csodálkoznak azokon akik az adventurer nehézséget túl keménynek találják).
Sok múlik a jó felszerelésen (seahaven-ben igen jó cuccokat lehet venni, bár a játék során ritkán vettem cuccokat, a begyûjtött pénz nagy része piákra ment el és supply-ra), hogy hová és mikor megy a csapat (meg persze mennyire fejlett, mennyire specializált) de semmi kivitelezhetetlen nincs a játékban. Például Seahave-bõl mikor kijöttem elõbb bementem az erdõbe és az ottani lényeket gyepáltam, Karthal környékére oda sem mentem jó ideig. Aztán vissza Portmeyron-hoz, kirámolni a szellemekkel teli helyet (ez önmagában +1 szint volt vagy talán 2 is ami nagyon komoly segítség).
Ki kell tapasztalni ki ellen mit kell bevetni és célirányosan használni ezt a tudást. Ki lehet választani a célpontot magadnak így például mikor Karthal környékén felbukkannak a feeblemind-ozó varázslók mindig õket lövöm meg ütöm elsõként (ha közel jönnek akkor a light magic közelharci támadó varázslatával aminek a fizikai elemét nem lehet blokkolni a light része ellen meg kb senki nem rendelkezik védelemmel).
Na meg persze az sem mindegy milyen követõket szervez be magának az ember. Egy bodyguard iszonyat mód meg tudja dobni a csapat túlélési képességét harcok során, mert extra hárításokat ad így védve a támadásoktól a brigádot. A Seahaven mellett a mezõn dekkoló ork szintén hatalmas segítség azzal, hogy minden nap egy pihenést lehetõvé tesz készletek fogyasztása nélkül. Ez jókora bónusz amit okosan használva jelentõs könnyebbség és potion spórolás érhetõ el. De ugye ott a Sorpigal kocsmájából elhozható szakács is, aki szunya után igen masszív tulajdonság bónuszokat adogat jó hosszú idõre (ez megint csak jelentõsen javítja a harcban nyújtott teljesítményt).
Védelmi varázslatok kezdetben vacakok, felrakni is felesleges azokat (legalábbis warrior nehézségen inkább csak mana pazarlás volt a támadó varázslatok alkalmazása helyett ezeket használni sajnos, úgy kb 10-es skill fokozatig de igazán csak master szinttõl lesznek valóban jók). A light magic páncél varázslata csak bizonyos mennyiségû sebzést nyel el (mindig elõbb elfogy ez a mennyiség mint lejárna a varázslat). Ennél ezerszer jobb lesz ha van a bandában earth magic specialista aki folyamatosan nyomatja a regeneration-t, meg majd kicsit késõbb a stone skin-t. Ezek mellé kiegészítõnek már jó a már említett light magic védelmi varázslat. A szeles lövedékek elleni védelmet szintén felesleges macerálni kezdetben, nem ad akkora kitérés/védelmi bónuszt a lövedékek ellen. Késõbb jobb lesz az is.
A kutyaszorítók túlélésére nincs tuti recpet csak ha úgy érzed valaminek jönnie kell akkor rákészülsz (kinn a vadonban nem ez az általános, inkább zárt helyen fordul elõ de ott is az igazán veszélyes az ritka). Az ilyen helyzetekre kell tartalékolni a piákat nem azokra a meccsekre ahol már messzirõl láthatóak az ellenfelek. Mondjuk onnantól, hogy van fire ball, késõbb egy vonalban pusztító tûzfolyam, terep magad elõtt lefagyasztása, meg egyéb genyó varázslatok (a játék kezdetén például életmentõ tud lenni a dark magic-bõl az a csuklyás köpenyt ábrázoló varázslat ami miatt az elsõ találatok az embereid ellen sikertelenek lesznek) jelentõsen könnyebb lesz a helyzet.
Bár írod, hogy szerinted nincs átmenet és hirtelen óriási ugrás lesz az ellenfelek szintje/ereje tekintetében, szerintem ez nem így van. Van átmenet az ellenfelek szintjei között. A fejlõdés nyomon érhetõ. Nincs 10 szintnyi ugrás azonnal, csak ha rossz helyre tévedsz (de még akkor sem nagyon).
Az elsõ fejezetben lényegében végig a te srácaid a legerõsebbek, mert az ott elõforduló ellenfelek az esetek többségében 4-6-os vagy annál kisebb szintûek és csak úgy a negyedük megy e fölé 10-ig (ebben benne vannak a boss-ok is, kivéve a küklopszot és a sárkányt). Ha azt alapnak vetted akkor persze, hogy érnek komoly meglepetések. Nem véletlenül kaphatóak annyival komolyabb cuccok Seahaven-ben.
Az elsõ fejezetben inkább gyûjteni kell a pénzt nem elkölteni. Csak talált cuccokat használni és így mikor átérsz lesz pénz jó felszerelésre. Nem kell elsõre beszerezni a tízezres cuccokat (találni fogsz majd azoknál jobbat), jók lesznek kezdetben azok különlegességek nélküli változatai is. A legjobb eszközök meg úgyis kripta fosztogatásból és barlangokban dekkoló szörnyek kinyírása után érhetõek el relic-ek formájában.
Aztán ugye amint átérsz a második fejezetbe (aminek elején az elemental forge-ban 10-es szintû dark elf egységekkel lehet pofozkodni vagy ha akarsz akkor gyengébb elementálokkal is) akkor az elsõ ellenfeleid között ott lesznek a fejlettebb milicisták (a sátor körül, 8-11-es szint), majd az elsõ komoly szembe jövõ lény a manticore a maga 12-es szintjével (ebbõl mindjárt lesz pár amint kijössz Seahaven-bõl és elindulsz az úton Karthal felé), a shadow panther 11-es, az elit wolf szintén 11-es, minotaur 12-es, a facehugger 14-es, a black guard és a dark wizard 15-ös szintû, az õket kísérõ wolfhound szintén 15-ös (ezek dekkolnak Karthal elõtt), szellemek, csontik és ghoul-ok alap nem elit változatai 14-16-os szintûek, késõbb a goblin és ork csapatok alap változatai 16-18-as szintûek lesznek Crag alatt és körül.
Azt a legkeményebb helyeken jönnek majd a 20 szint körüliek (tûz és shadow elemental, griff, küklopszok, sárkányok, tápos dark elf egységek, elit black guard csapatok).