Aztán vegyük azt is bele, hogy hogy mérjük a komplexitást.
Egy rendezetlen sok elemû rendszer komplexitása nagyobb, mint egy kevés elembõl álló rendezetté.
Ha pl azt nézzük, hogy milyen hatása van az embernek a bioszféra, pl a monokultúrás mezõgazdasággal, az igencsak csökkenti a biodiverzitást, a komplexitást. Az ember jelenlegi hatása a bioszférára gyakorlatilag egy nagy fajkihalással egyenértékû.
Ez persze változhat, mert az ember olyan összetettnek látja a környezetét, amilyen összetett a szûkebb környezete a kultúrája. Ha a jövõben elterjed nagygazdasági szinten is az, hogy nem egyetlen növényt telepítenek be egy kibaxott nagy földterületre, hanem kihasználják a növények egymást támogató hatását, akkor a biodiverzitás, a komplexitás csökkenése megáll, megfordul.
Persze ha teljesen az evolúció, a biológia törvényei szerinti termesztési, tenyésztési eljárásokig is eljutunk, akkor kívülrõl nézve az emberi civilizáció nem lesz megkülönböztethetõ egy "vad" bolygótól.
És ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem látjuk a szupercivilizációk természetes környezettõl elütõ jeleit, mert hogy a szupercivilizációk tökéletesen alkalmazkodnak a környezetükhöz.
Az ahol mi vagyunk egy fejletlen a környezetével összhangban nem levõ civilizáció szintje, amit lehet, hogy mi is pár évszázad alatt elhagyunk. Arra hogy vannak más tõlünk eltérõ fejlettségû intelligenciák az univerzumba az esély marha nagy, arra viszont, hogy pont olyan fejlettségûek vannak marha kicsi. Az ember történelmét az írástól számolják, azonban egy jó pár 100 000 éves írásbeliséggel nem rendelkezõ kulturális fejlõdés megelõzte ezt a mostani pár ezer éves, írásbeliséggel bonyolult technológiával rendelkezõt. A jövõ meg az, hogy egy sokkal fejlettebb civilizáció pedig akár évmilliókig fennmaradhat, ha optimisták vagyunk.
A cikkben szereplõ elmélet szerint idõben elõre haladva folyamatosan kéne látnunk hozzánk hasonló civilizációkat. Namost mióta rádiózunk az elsõ rádióadások kb 100 fényéves sugarú körbe jutottak el, és hasonló civilizációknál is ezt kéne látnunk. Tehát az égboltnak tele kéne lenni már primitív rádióadások nyomaival, ha feltesszük hogy már 100 fényév sugarú körben is van 1-2 élõ bolygó, vagy távolabbi de idõben nem sokkal elõttünk járó.
Namost a SETI egyelõre egy kibaxott nagy csendet talált eddig az univerzumban. Ami azt jelenti, hogy vagy tényleg egyedül vagyunk, vagy hogy a cikkben szereplõ elmélettel ellentétben sokkal nagyobbak a korkülönbségek az egyes civilizációk között.