> Tulajdonképpen nem számít, hogy virtuális valóság avagy való világ
> amiben élünk.
A valóság megismerése szempontjából valóban nincs. Viszont a legtágabb értelembe vett világunk szempontjából nem mindegy, hogy melyik rétegben helyezkedünk el.
> Ha virtuális valóság, akkor is egy modell alapján mûködik, amit elvileg
> vissza lehet fejteni.
Tévedés. Egy rendszer része sohasem fejtheti vissza a rendszert. Gondolj csak egy számítógépes játékra. A benne lévõ figurák, még ha a mi intelligenciánkkal rendelkeznének, a számukra elérhetõ információkból sohasem jönnének rá, hogy egy számítógép futtatja õket, fõleg nem arra, hogy az hogyan mûködik stb.
> Virtuális valóság esetén más kérdések vetõdnek fel
> Belenyúlnak-e a virtuális valóságba idõnként (van-e Isten);
> változtatják-e a modellt.
Amennyiben virtuális világban élünk, szerintem nem. A külsõ világ szereplõinek intelligenciája messze meghaladja a miénket. Minden bizonnyal lekódolták amit akartak és a program fut. "A gép forog, az alkotó pihen."
> ha szimulációt futtató gép hibátlanul mûködik-e mindig.
Szerintem csak mi primitív félemberek ejtünk bugokat fejlesztéskor. De ha lenne hiba, azt mi nem igen vennénk észre a véleményem szerint.
> Ha azt találnánk, hogy a világ modellje változik (belenyúlnak-e vagy
> hostgép hibásan számol), akkor bizonyítható lenne a virtuális valóság...
Bizonyítható lenne azoknak akik nyilvánvalóan tudják, a készítõknek. De mint mi a rendszer tagjai, semmit nem vennénk észre például egy lefagyásból, mert mi egy újraindítást is úgy érzékelnénk, mintha misem történt volna. Oda kerül a memóriában az emlékezetünk, ahová kell és fut tovább. Avagy... "hányszor raboltak el a földönkívüliek, ha képesek módosítani az emlékeid" szituáció.
> Egyébként ez pont megerõsítené a vallásokat is, illetve az Istenkép
> sajátosan átalakulna, hiszen lehet, hogy van mindentlátó és
> mindenbe-beavatkozó Isten, de nem feltétlenül áll erkölcsileg
> is az emberek felett, azaz a mû jobb lehet, mint az alkotó.
Lehet hogy beleavatkozik a rendszerbe, de csak úgy, ahogyan már lekódolta azt. Ahogyan egy programozónak sem kell folyamatosan bíráskodnia a változók felett, hogy melyik áll igaz vagy hamis logikai értéken. Az, hogy erkölcsileg hol áll a teremtõ, annak nincs jelentõsége, mert az erkölcs létezésének lehetõsége is tõle függ. Nincs ember, nincs erkölcs. De ha abból indulunk ki, hogy a kedvezõ emberi magatartást is az intelligencia hányados határozza meg, amit meghatározhatunk erkölcsnek, akkor kizárt dolog, hogy a teremtõnél erkölcsösebb legyen a teremtett.