Az emberi agy a viszonylag alacsony frekvenciája és nevetségesen alacsony ingerületátviteli sebességgel rendelkezõ "alaktrészei" ellenére pont a sokszálúság miatt képes olyan teljesítményre, amire a legcsúcsabb szuperszámítógép sem igen. Pl kreativitásra.
A kreativitás meghatározása is elég pongyola még jelenleg. Nem egyszerûen új dolgok kialakításáról van szó, hanem olyan új dolgokéról, amelyek adott kritériumnak is megfelelnek.
Szerintem ehhez, csak az emberi agy mûködését kéne lemásolni. Az az kisebb nagyobb mértékben eltérõ modelleket/programokat kéne egy evoluciós/szelekciós "térben" versenyeztetni. Az eltérõ mintákat, részben véletlenszám generátorral, részben más, adott megoldásra még nem próbált, de ismert minták beépítésével lehetne elkészíteni, majd egy olyan virtuális környezetben futtatni, aminek a szelekciós kritériumai a valóshoz hasonlítanak.
Az ember gyak ezt csinálja álmodozás közben, tudatosan magasabb szinten, alacsonyabb szinten meg mindíg, olyan szitukat futtat le az agyában, amelyek még nincsenek.