Van most egy 44 órás előrehaladott állásom, és ennek tapasztalatai alapján újrakezdtem. És így már hogy jobban átlátom a sztorit, sokkal jobban tetszik a legeleje is. Az a terv, hogy olyan óvatosnak kell lennem, mint egy common npc-nek, akinek csak 1 élete van. Nem törhetem össze magam, nem rohanhatok bele a hordákba, nem mehetek be fejetlenül a sötét zónákba, és éjjel sem lehetek eszetlen. Lényegében mintha permadeath módban játszanék.
Történetileg is vannak frusztrációim, tehát hogy például felrobbantottuk a PK malmot, meghal ott egy csomó ember, és akkor utána a játék jelentős részében meg a PK-nak dolgozom, és inkább szimpatizálok velük, és valami olyasmi a duma, hogy a két városrész annyira el van szeparálva, hogy sose tudják meg mit műveltem az elővárosban. Meg persze megtámadják a Bazárt, de persze hogy megtámadják, hát megtudták, hogy azon mesterkedünk, hogy felrobbantsuk a malmukat, ami az energiát biztosítja az infralámpákhoz. És akkor utána be van állítva hősnek a papa, aki a bombát gyártotta le. Hát persze hogy az a minimum, hogy agyonverték. Aztán meg ugye fel akartak akasztani az első pillanatban. Szóval a Bazár úgymond civiljei nem annyira ártatlanok, nem kell őket pátyolgatni.
Most épp annál a résznél vagyok, amikor következne az a lehetetlen éjszakai küldi, aminél annyiszor meghaltam. Na de most látom, hogy van mozgástér fejlődésre és felszerelés gyártásra, szóval összeszedek egy halom gombát meg elterelő bizbaszokat meg mindent ami kell, és most nem fogok meghalni. :P