A görögök a bort vízzel hígítva itták, amit egy ólombevonatú vödörszerûségben kevertek hozzá a borhoz. Ezt a módszert a rómaiak is átvették, és mivel így a borban lévõ sav kismértékben oldotta a keverõedény falából az ólmot, természetesen meg is itták. Ezért kaptak a gazdagok enyhe, de krónikus ólommérgezést.
Késõbb már ez nem volt, mert egyrészt nem keverték a bort vízzel, másrészt a bort inkább fa, vagy cserépedényben tárolták.