Bizony volt jó pár, bár kutya csak másnál a családban, de ilyent annál sem tapasztaltam.
Személyes tapasztalatok:
- Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törõdnek a közelükben lévõ táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja õket akkor megölik, de nem fogyasztják el.
- Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belõlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem.
- Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli õket.
- Hörcsög: Õ az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár õ is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát.
- Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelmûen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan elõttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölbõl, fõtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.
A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelõen van összeállítva az amivel etetik.
Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nõjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek.