A természetben minden önmagáért él. Az élet a légöncélûbb jelenség.
"A folyók nem isszák a saját vizüket."
Értelmezhetetlen, mert a folyó nem egy személy. A magasabban lévõ víz a mederben a gravitációnak engedelmeskedve lecsordogál az alacsonyabb terület felé. Nem akar õ folyni se erre meg se arra, csak mûködik a fizika.
"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket."
Én sem eszem meg a saját faszom vagy a gecim, és a nõk sem esznek pinát vagy petesejtet. Mondjuk, ha egy nõ bekapja a faszom, és lenyeli a gecim, az jó. Ne akarja ezt senki betiltani.
"A Nap nem önmagát melegíti."
Konkrétan de. És eközben saját magát zabálja képletesen.
"A virágok nem maguknak illatoznak."
Meg nem is azért, hogy kellemes szaguk legyen. Konkrétan a méhecskéket csalogatják. Amelyik a legyekkel poroztatja magát az büdös. Sõt, olyan is akad, amelyik azért ereget szagokat, mert fel akarja falni azt a szegény legyet. AZ a húsevõ.
"Másokért élni, ez a Természet Szabálya."
Hát nem. A természet szabálya saját magunkért élni. Meg telenyomni utóddal a természetet. Meg megzabálni a másikat.