Nálam a játék csak azután jöhet szóba, ha a gyereket megfürdettem, elaltattam, a feleségem is ágyban és már alszik. Nem azért mert ez parancsba lenne adva, hanem semmiképpen nem szeretnék tőlük időt elvenni. Egyébként nagyon szerencsés vagyok, mert a családom minden hobbimat támogatja (és ez természetesen részemről is így van feléjük), szó sincs arról, hogy beleszólna bárki, hogy mikor milyen konzolt/játékot veszek, vagy éppen felülök-e a motorra és elugrok egy körre a fejemet kiszellőztetni. Sose értettem az olyan kapcsolatokat, ahol egymást korlátok közé szorítják a felek és olyan dolgok hangzanak el, mint "az asszony kiakadna, ha [bármit] vennék/csinálnék, lenne balhé otthon..."
Ha egy játékról kiderül, hogy számomra közepes/szar, akkor eszemben sincs végigszenvedni csak azért, mert megvettem. Az időmnek ezt a részét inkább a jó cuccokra tartogatom (pont, mint te :))
Informatika és tudomány
