Az, hogy a jelenleg is ott (potencialisan) levo eletformakat, vagy a multban letezoket kutassa e a NASA csak elsore egyszeru kerdes. Tudomanyos csoportok versengenek egymassal, mindemellett maximalizalni kell az eredmenyeket. Mert a vilag jobbik felen az eredmenyek alapjan osztjak a mannat.
Az asztrobiologia egy fiatal tudomany es jelenleg onnon letezesenek megindoklasara var. Ertheto ha a Nasa a regi megbizhato lovakra teszi a penzet. Kozel 400 milliard forint lesz a kov kuldetes, a tervezoknek elore garantalni kell bizonyos tudomanyos eredmenyeket.
Es itt jon a kovetkezo pont az eredmeny maximalizalas. Ha olyan technikat pakolnak a kov szondara ami az elmult millio evek alatt jelen levod, de nem feltetlenul ma is elo letformak kimutatasara alkalmas akkor a siker pusztan annak kerdese h volt e ott valaha elet. Ellenben ha ma letezo eletet keresnek - anyagcserevel, valamifele orokitoanyaggal - akkoelvihetik a jackpotot, vagy oriasi luftot rughatnak amennyiben az utolso marsi baci 1.000.000 eve kipurcant ( kb ennyi a DNS lebomlasi ideje) vagy ha olyan an,agcsere nyomokat keresnek amivel nem rendelkezik a marsi elet.
osszefoglalva a NASA a kisseb de biztos elvet alkalmazva dont, es ennek are a felfedezes idejenek megnovese, cserebe fenntarthato onmagat megindoklo kutatasi programot tud futtatni.
Szemelyes velemenyem: 10-bol egy kiserletnek a jelenlegi eletet kellene celoznia, a maradek 9 keressen multbeli nyomokat.