Oh, Szegény-Szendi Gábor paleo táplálkozási elméletét megdönteni látszanak az új kutatások eredményei?
Miért olyan rohadt nehéz elképzelnie az embereknek, hogy: évezredekkel ezelõtt is értéknek tekintették a természetet, a termõtalajt, a vizet stb. Pontosabban: annak idején nagyon is értékelték és becsülték ezeket a természeti erõforrásokat.
A másik, ami a mai napig egy nagy tévedés az az, hogy sokan azt feltételezik, hogy elõdeink egész nap halászó, vadászó, gyûjtögetõ buta emberek voltak. Csak mint tudjuk legalább 80 ezer évvel ezelõtt már elterjedten létezett a mai ember. Nem elõember, nem valami átmenet, hanem a mai: intelligens, elvont gondolkodásra, beszédre, tervezésre stb. képes ember. Ezek után nagy hiba azt feltételezni, hogy nem használta az agyát, nem figyelte meg a környezetet, nem tervezett elõre, nem talált fel dolgokat, hanem helyette csak egy agyatlan tömegként viselkedett.
A nagy állati fehérjebevitel meg ugye csak a 19. századtól létezik, amikor elkezdték elemezgetni a táplálékokat és elterjedt az a tévhit, hogy fehérje csak a húsban van és a húsevés a gazdagság jelképévé vált. Úgy a 19. századig bezárólag ha megnézzük az átlagember táplálkozását, akkor azt kell mondanunk, hogy majdnem vegetáriánus volt, annyira kevés húst evett egy mai emberhez képest. Kínában a vidéken élõk még a 70-es években is rendkívül kevés állati fehérjét vittek be (és makk egészségesek voltak).