azért mert ez a neve még nem biztos, hogy ez egy teve.:)
az elvtársak mindig is biztosítottak fórumokat a vitára. sőt mondhatnánk kötelező volt vitatkozni (legalábbis elvárt volt) mivel, hogy vitával születik meg az egyetértés. lehetett mondani bármit, de vállalni kellett érte a felelősséget. a lényeg az, hogy amikor szavazásra kerül a sor, akkorra legyen egyetértés. MLK-n, meg MLE-n tanították is. Különböző szinteken voltak a taggyűlések, szinteken belül pedig az értekezletek.
Szóval örülj neki, hogy ezekről szerint semmit sem tudsz (a hsz-ed alapján ezt azonnal levágtam). A nyolcvanas években a vörös csepelben létrehoztam egy önálló elszámoló részleget, ne tudd meg mit kaptam nap mint nap. Csak röhögtem rajtuk annyira szánalmasak voltak. Mondjuk alapvetően az volt a szerencsém, hogy szükség volt arra amit csináltunk. Még azt is elértem, hogy ha levelet küldtek, ne írják a nevem után az elvtárs titulust. Idővel az elvtársak kénytelenek voltak engedélyezni a VGMK-t országszerte (de ezzel is elég nagy kárt okoztak a gazdaságnak). Érdekes időszak volt.
Informatika és tudomány
