Addig, ameddig a hajtógáz el nem fogy. De az ionhajtómû kb. 60% hatásfokkal mûködik, így nagyon barátságos a fogyasztása. Tervezés kérdése csupán, de akár a a teljes távolságon folyamatosan üzemlehet.
Ionhajtõmûvet több szondára is szereltek fõhajtómûként, és mára egyértelmûen azt lehet mondani, hogy nagy távolságok esetében ez (jelenleg) a leggazdaságosabb meghajtás. Ugyan a tolóerõ nagyon kicsit, de a gyorsulás folyamatos és akár a teljes út során is tarthat, azaz a szonda egyre gyorsabb és gyorsabb lesz.
"mekkora a legkisebb erõmû, amit meg lehet mûködõképesen építeni?"
A szondára szerelt energiaforrást nem egy nyomottvizes atomreaktorként kell elképzelni. Ezek úgynevezett radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k). Amúgy a Voyager 1. fedélzeti mûszereit is egy ilyen reaktor táplálja. Egy ilyen eszköz (megfelelõ méretezés mellett) képes ellátni energiával egy ionhajtómûvet.
"minél nagyobb, annál gazdaságosabb"
Ez nem feltétlenül igaz. Az ûrben ugyan súlytalanság van, de a testeknek attól még van tömege. Minél nagyobb egy tömeg, annál több energia kell a gyorsítására. Az eszköz célja alapján lehet kikalkulálni, hogy mi az ideális arány.
Informatika és tudomány
