Ez nem ilyen egyszerû, mint ahogy a cikk említi...
Érdemes elolvasni Jared Diamond, Összeomlás címû könyvét, de legalább a Húsvét szigeteki fejezetet. Elég szépen látszik az élelemfogyasztás változása.
A lényeg hogy az összes fa kivágása után már "hajót" csónakot se tudtak készíteni, így nem könnyû halászni... :) (de amúgy is a hideg óceán miatt korall zátonyok
De voltak házi tyúkjaik is. Persze ahogy kezdtek éhen halni, biztos jól jött a patkány, de ez inkább a szenvedésük vége felé lehetett. No meg túl is élte pár ember, a leszármazottak mai napig ott élnek a szigeten.
De a cím erõsen csúsztatás kategória...
idézet a könyvbõl:
"MIT ETTEK A HÚSVÉT-SZIGETIEK, és hányan voltak?
Az európaiak érkezésekor itt egy döntõen földmûvelõ nép élt,
édesburgonyát, jamgyökeret, tarót, banánt és cukornádat termesztve, és
ezeket egyetlen állatként kiegészítve a házityúkkal. Korallgyûrûk
hiányában étrendjükhöz a legtöbb polinéz szigetnél kevésbé járultak
hozzá halak és tengeri puhatestûek. Eleinte vadásztak barnadelfinekre,
szárazföldi és vízimadarakra, de nemsokára részletezendõ okokból
késõbb már nem. Ételeik tehát sok szénhidrátot tartalmaztak. Sõt,
legnépszerûbb italuk is, a cukornádié, aminek fogyasztását részben az
indokolta, hogy az ivóvízzel takarékoskodniuk kellett. Ezért egyetlen
fogorvos sem csodálkozna azon, hogy fogaik az összes történelem elõtti
nép között a legrosszabb állapotban voltak: tizennégy éves korára sok
gyereknek kialakult néhány lyukas foga, a húszas évekig pedig
mindenkinek."
Ezt egészíthetjük ki a mostani eredménnyel, miszerint a patkányt is megették, de ettõl még nem patkányon éltek... :)
A szemétdombok elemzésekor nem nagyon találtak patkány maradványokat