Eltávolítása (pl.: Pu izotóp) vagy lekapcsolása (pl.:részecskegyorsító)? Nem mindegy. Vajon egy önfenntartó folyamat fékezése, vagy egy nem önfenntartó folyamat mûködésnek a leállítása járhat kisebb-nagyobb \'fennakadásokkal\'? Csak jelzem, hogy az utóbbi majd csak leáll valamikor.
Az üzemzavar az egy tág fogalom. Nem mindegy az, hogy földrengés és cunami jön, vagy csak egy tömítés döglik meg a szekunder körben. Az sem mindegy, hogy ilyenkor a komplett erõmû a mennybe megy (mehet), vagy majd csak kihûlik egyszer a mag, oszt beszántjuk a helyét - úgy ötszáz év múlva...
Az olvadékkal valóban ez a baj, a rudaknak meg ez a nagy elõnyük - mígnem ki nem borul a bili. Az olvadéknak az a nagy elõnye, hogy az olvadék - ez így is lesz, míg ki nem hûlik. A fûtõelemeknek meg a hátrányuk az, hogy azokból még jó eséllyel lehet olvadt izé -> kritikus tömeg->önfenntartó reakció, leolvadás a végén.
Véleményem szerint még mindig az egész ciklust kellene szem elõtt tartani, nem csak a reaktormagot. A ciklusba beletartozik az erõmû telepítési költsége, az üzemanyag által biztosított energiasûrûség, a fûtõanyag szállítása, a reaktor megszaladás elleni védelme (aka. biztonság), a kiégett üzemanyag pihentetése|eltemetése, stb. S ezeknek a költségvonzatai.
"A bomlástermékek hõjének a hasznosítása meg..."
Némely ûrszondában érdekes módon mûködik... Szóval nem lehetetlen a dolog, csak egy kicsit macerás. Amúgy is rá kell pár évig ülni a bomlástermékekre, miért nem lehet ezt a lehetõséget kiaknázni?
"Ha pedig valaki plutóniumot akar elõállítani..."
Nem, nem akar. Necces lehet a folyamat (ha nem lenne, már ezerszámra lenne az USA és az USSR területén Th reaktor). Inkább U233 az, amire gondolhattál, de az erõsen gamma-sugárzó, hadianyagnak nem frankó. Amúgy gyors neutronokkal mibõl azt a Pu-t? Ez utóbbit csak a hobbi miatt kérdem... :)