"csak az a gond, hogy ezt az elmult 80-100 evben sem sikerult megcafolni, ennyi ido alatt azert mar biztos kiderult volna ha baromsag"
Azért nem sikerült megcáfolni mert olyan elméletek vannak amiknek se eleje se vége, igy aztán nincs is mit megcáfolni. Ez a megfigyelõsdi az iskolapéldája ennek, nincs definiálva hogy ki számít megfigyelõnek vagy egyáltalán mi számít megfigyelésnek igy aztán nincs is mit cáfolni. Ez egy óriási humbug.
Mivel én programozó vagyok, engem az egész legjobban a race conditionre emlékeztet.
Pl. két szálon fut a programom ami rendszeresen elszáll. Erre beteszek egy print-et hogy lássam mi történik, mire a program b@szik elszállni (ez elég gyakori eset a programozás során).
Na már most, ilyenkor nem kezdek el elméletet gyártani arról hogy a programom valami ismeretlen kvantumelméletnek engedelmeskedik és amikor megfigyelem a müködését (printet teszek bele) akkor nem száll el, de amikor meg nem figyelem meg (nincs print) akkor elszáll... Jól ki is rugna a fönököm a picsába...
Hanem inkább azon kezdek agyalni hogy mit is változtat meg a print (lassabbá teszi) és hogy ezek szerint a probléma az körül keresendõ hogy az egyik szál normál esetben gyorsabban végez és ezt a másik szál nem kezeli le megfelelõen.
Hasonló vicces dolgokat tud még okozni egy inicializátlan változó is, még szerencse hogy a fizikusok nem programozók, mert akkor a hiba kijavitása helyett olyan elméletek lennének egy race-re vagy egy inicializálatlan változóra hogy ihaj...