Én ismertem olyat (nem személyesen ugyan, de barátomon keresztül igen, aki õket gondozta) akik 70-80%os esélyû betegség tudatában akartak saját gyereket. Többszörösen fizikai fogyatékosok akiknek kellett a segítség mert egyedül egyikük sem lett volna úgymond életképes.
Ferrer: nem vagyok übermensch, sõt haverok untermenschnek szoktak hívni, mert a modern orvostudomány nélkül jó eséllyel (olyan 90%) már halott lennék évek óta. Az orvosok pl nem jósoltak túl sokat nekem, olyan 5-10 év még kb, a családi kórelõzmények alapján. Mindezt tudom már bõ 10 éve. Minden napom úgy éltem hogy kerestem a boldogságot, de mostanra már el kell kezdenem szépen lassan felkészíteni a környezetem hogy nem feltétlen fognak tõlem karácsonyi, születésnapi ajándékot kapni. Gyerekem nincs, és nem is kívánom örökíteni ezeket a géneket.
Caius Marius: "Jobbat mondok, mutass nekem te olyan embert aki azért született mert meg akar halni." Öhm.. öngyilkosok? Oké hogy effektíve nem azért születtek mert meg AKARTAK halni, de késõbb kialakult ez az akarat. Míg a nem akarok meghalni hiába alakul ki.. meg fog.
Valamint nem 3 sor után akarom eldönteni ki alkalmas utódot nemzeni vagy sem (bár pl Richard Donkiesrõl már a második után el lehet dönteni), hanem a rendelkezésre álló infók alapján. Mert azok alapján teljesen logikus és realista elképzelés.
Nekem az egyik mamám temetésén volt kb 2-3 síró ember a 30emberbõl mert a többiek úgymond megkönnyebbültek. Nem azért mert nem szerettük. Szimplán már rossz volt látni ahogy úgy beszélget a szobában nem tartózkodó alakokkal mint jó ismerõsökkel. Rossz volt látni hogy ha a rokonság nem járt volna hozzá gondozni akkor évekkel hamarabb meghalt volna. Az sem volt kellemes amikor a saját gyerekét és unokáját nem ismerte meg, és elzavarta õket mert biztos azért jöttek hogy tálcára fektessék és elvigyék elföldelni hogy megkaphassák a házát. Otthonba pedig nem akart menni, mert az a kis lakásocska volt mindene amit bérelnie kellett mert már nem volt semmije miután a férjét az agyvérzése után egy ismerõsük olyan elõnytelen szerzõdést íratott vele alá hogy azt tanítani kellene a szélhámos képzõben. (és akkortájt még nem nagyon pereskedtek az emberek, és ez bukta lett volna mert nagyfater nem mindig volt elszállt állapotban)... ohh.. és nagszüleimbõl 2-t nem is ismertem mert "fiatalon" meghaltak azonos jellegû betegségben. Ahogy az anyám is.. kb azonos korban. Én pedig közelítem ezt a kort. Ohh.. és a nagyfaterék felmenõi is ilyesmiben haltak meg. Szóval van némi minta... Ezt pedig nem kívánom örökül hagyni senkire.