Egy tipikus dugóban két lámpa között vagy 10x megállsz és elindulsz, talán lenne értelme ezen spórolni. Aztán ha kifogod a pirosat, nem vesztettél semmit, mert pillanatok alatt utoléred újra a sort. Baromi nagy veszteség az az üzemanyag, amit a pozícióharc miatti fölösleges gyorsítgatások után pár másodperccel a féktárcsákon hõ formájában eldisszipálsz. De ugyanez a helyzet ha nincs dugó, de messzirõl látom a pirosnál várakozókat, saccra lassítok valamennyit, hátha sikerül valamennyi lendületet megtartani azáltal, hogy mire odaérek, már halad a sor, ezért nem kell megállni. Többnyire bejön, 20-30 km/h-ra történõ kigyorsítás megspórolva, kevesebb szennyezés és fogyasztás, kicsit vastagabb pénztárca.
Nyilván az is rontja az utak általános áteresztõképességét, hogy minden közlekedõ a saját egyéni logikája szerint kezeli ezeket a helyzeteket, ez ugye maga a káosz. Még ha mától oktatnának is egy ajánlott szisztémát a kresztanfolyamok keretein belül, az is csak évtizedek alatt fejtené ki a jótékony hatását, ugyanúgy, ahogy a cikkben szereplõ kütyük sem oldanak már meg semmit a mi életünkben, akkor sem, ha holnaptól minden új jármûbe kötelezõen beépítik.
Informatika és tudomány
