"Én a helyükben elõvenném a legnagyobb hajóimat, atommeghatjtást pakolnék rájuk a dízel helyett (ha már a ruszkiknak megy) és máris lenne egy tekintélyes haderõm."
A hordozókat úgy tervezik meg, hogy maga a hajótest olyan, hogy befogadja a reaktorokat. Egy nem arra tervezett hajótestbe utólag beépíteni olyan, mint egy óriás bányadömpert tárolni a hétvégi faház felsõ emeletén. Akkora tömege van, hogy csak a hajó alján helyezhetõ el, mert különben borulna az egész egy viharban. A hajótestet rendkívüli mértékben meg kell erõsíteni, hogy elbírja. A reaktortermek külön elszigetelt egységek, mert egy zátony vagy találat esetén a hajótest sérülésekor is védeni kell a reaktort. Az elsõ szuperhordozókban nyolc reaktor volt, az újakban már csak kettõ. Ólom védõburkolat, azt meg fizikailag megerõsíteni. Eleve a meghajtás, és a módosítás, hogy elbírja a hajótest az eleve a hordozók tömegének nagy hányadát tette ki. Talán a harmadához közelített. Fe húsz az viztos volt. Ezek meg kisebb hajók.
És akkor olyan finomságokról nem beszéltünk, hogy a fûtõelemek cseréje és a karbantartás az három éves meló. Három évig a dokkban az újratankolás. Persze az új változatok már húsz évig is elmennek, de az elsõk úgy voltak üzemelve, hogy öt év szolgálat és három év a fûtõelemcsere.
Szóval ezért nem csinálják. Eleve kétséges, hogy a hajótest alkalmas-e az átalakításra. De ha lehetséges, nem lenne olcsóbb, mint egy új romboló.