én egy ilyen szitut el tudok képzelni a vliágon bárhol: éjjel a semmi közepén szunyokál az arc a vorlán mögött, mert az autó viszi. eléugrik egy csúnya bácsi, mire a jó öreg számítogépes autó szépen megáll. a csúnya bácsi beveri a sofõr ablakot, kirántja a még félálomban lévõ sofõrt és innen mindenféle csúnyaságokat el lehet képzelni. ez nem történhetne meg ilyen egyszerûen, ha az ember lenne az autó ura és nem fordítva.
ami engem illet nem akarok olyan világban élni, ahol 50-nel tötymörgõ robotok végtelen sora a közlekedés. autót vezetni - már, ha az autó érdemes rá - élvezet, nem csak szükséges rossz.