Az a gond, hogy ez a természet egyensúlyra törexik, az ember meg nem, pont fordítva igaz. Az evolúció ugyanis nem elõrecsatolva, egy idealisztikus paradicsomi állapot elérésért, hanem visszacsatolva a gyõztes mindent visz elven mûködik. Az egyensúly max dinamikus, és akkor alakul ki, ha jó pár faj gyakorlatilag döntetlenre áll az erõforások lerablásában.
Az ember az, aki elõrelátni, gondolkodni, mérlegelni képes, a természet, ami ráadásul tele van dinamikus, nemlineáris rendszerekkel marhára nem képes bárminemû globális homeosztászis megtartására.
Ezért marhaság az a logikai is, hogy az embert egyedül teszik felelõssé a klímaváltozásáért.
De hisz a klíma mindíg is változott, ha épp nem melegedett, akkor rohamosan hûlt, de egyensúlyi állapot az sajna nincsen.
Az emberiség jelenlegi krízise az, hogy ugyan már elõre látjuk azt a katasztrófát, valójában csak sima változást, ami tõlünk függetlenül zajlik, de sajna olyan az egész társadalmi rendszerünk, kultúránk, hogy csak akkor teszünk valamit valaminek a megakadályozásáért, ha un. igazságot akarunk szolgáltatni, megkeresve elõbb a felelõst. Egyébként meg hagyjuk, hogy minden menjen a régiben, ahogy akar, mert az ember szabadnak született, meg demokrácia, meg egyéb maszlagok.