Az elõttem szólónak megjegyezném, hogy azért a 15. században nem úgy mûködött a könyvcsinálás, hogy az ember bement az írószerboltba, vett tollat/ceruzát meg egy vonalasfüzetet 1000 forintért, hanem akkor azért ez komoly pénz és idõtöltés volt, nemhiába többnyire szerzetesek foglalkoztak kódexírással. Az állati bõrbõl készült pergamen (ráadásul ez egy értékesebb fajtája) akkor nagy összegbe került, és a hagyományos tintán kívül a színes festékek ára is magas volt (utána lehet nézni, nem én találtam ki), az kódex elkészítéséhez pedig úgy is évekre lett volna szükség, ha hamisítvány, és nem figyel a minõségre. Márpedig a rajzok és az írás minõsége (a betûk nem elnagyolt irkafirkák) elég jónak mondható. Tehát ha a könyv nyersanyagát vesszük figyelembe, már abban az idõben is egy vagyon lehetett.
Nem akarok félreértést, nem azt mondom, hogy nem hamisítvány, azt sem hogy nem. Hiszen nem kevés munka és pénz áll a könyv mögött, a kódex elsõ ránézésre is tudományosnak tûnek, ellenben az írás semmire sem hasonlít, és túlontúl tökéletes. Nemhiába ilyen rejtélyes a könyv. Engem azóta érdekel a téma, hogy láttam a róla készült dokumentumfilmet, és az azóta elõkerült kutatások sem tették világosabbá, sõt inkább misztikusabbá tették az egész dolgot. Kíváncsi vagyok, hogy valaha is rá fognak-e jönni a titkára.