Mondjuk bohóckodás megírni és megszerkeszteni egy egyoldalas levelet. Komoly munka pl. egy többezer tételes kimutatásokat vezetni. Vagy pl. komoly munkám volt a kb. 500 oldalas disszertációmat megszerkeszteni kb. 60-70 beágyazott táblázattal. Egyik sem ment nem MS Office-szal. Elõzõ munkáltatómnál kb. három éve kötelezõen elõírták ingyenes office használatát. Ebben készítették a kimutatásokat od* formátumban. Fenntartóváltást követõen ezeket a kimutatásokat nem lehetett normálisan használni ugyanúgy nyílt office-szal, mert a hivatkozások tengerét nem kezelte rendesen., de megjelenítési gondok is akadtak. Mondom, OpenOffice-szal készültek, odf, odt-ben és ugyanúgy OpenOffice-szal és LibreOffice-szal sem lehetett életet lehelni beléjük. MS Office 2007 kezelte ezeket gond nélkül. De gond volt a hivatkozások másolásával is folyamatosan.
A szövegszerkesztõ sem jobb. Egyrészt nagyságrenddel lassabb volt, mint az MS, de ez még nem lenne gond, de pl. a szövegkeretezéseket nagyon bután kezeli, de a táblázatoknál, képeknél sem jobb a helyzet. A pdf export is nekem a MS-nél mûködött rendesen, a többinél használhatatlan lett az eredmény.
Márpedig az újnak ki kell szolgálnia minden igényt, az egyoldalas levelet, de a sokezer soros bonyolult adatbázisokat, táblázatokat. Nem lehet minden apró részfeladatra külön programot használni.
A fájlkonverzió is komoly probléma. Jelenleg nincsen olyan konverter, ami tökéletesen mûködne. Márpedig enélkül nincsen váltás.
Az államigazgatásban dolgoznak csúcsprogramozók, de egybites fogalmatlan júzerek is. Sajnos az átlag az utóbbi felé tendál. Nem gondolom, hogy GB-ben nagyságrenddel jobb a helyzet. Saját szememmel láttam, hogy egy egyébként igazán kiváló, remekül felkészült, a szakmájában a legjobbak közé tartozó kb. 40 éves közszolgának gondot okozott egy webalapú levelezõrendszert kezelni, ami kicsit más volt, mint az õ gépén.
Az átállás igenis átképzéssel jár együtt, mert sok elnevezés más, máshol van a menürendszerben, esetleg másként is mûködik. Ne magatokból induljatok ki, akik értenek a számítógéphez és ismeritek a nyelvét és a logikáját. Korántsem csak az alapértelmezett formátum átállításáról van szó, hanem az új szoftver kezelésének megtanulásáról. De pl. a fájlcsatolásoknál is fel kell készíteni a programokat másik fájltípus befogadására és feldolgozására, ami egyébként nem bonyolult feladat, de nem is adják ingyen. Nem véletlen, hogy éppen a legnagyobbak a leglassabbak ilyen téren. Egy ilyen átállás legalább egy évig komoly fennakadásokat okoz minden területen. Sokkal több rendszergazda, illetve szoftverüzemeltetõ kell, akik ott állhatnak az egybitesek mögött, aki még a harmadik átképzés után sem értik, hogy miért más itt ugyanannak a neve, ráadásul ugyanazt ugyanúgy egy másik programban nem tudnak használni. Minden változtatás, a legkisebb is képes hetekig, akár hónapokig komoly gondot, késéseket okozni nem azért, mert technikai hiba lenne, vagy elõkészítetlenség, hanem egyszerûen a felhasználók tudásának minõsége miatt. Márpedig évtizedes tapasztalattal rendelkezõ államigazgatási szakembereket nem lehet egyszerûen pótolni. (Mindezt úgy írom, hogy egy állami szférába tartozó kicsi, kulturális területû intézményt vezetek hetedik éve.)
Azt pedig fenntartom, hogy a nyílt forráskódú office olyan iszonyatosan gigantikus biztonsági kockázat, amit egy állam nem engedhet meg magának. Az ingyenes sohasem lehet olyan jó, vagy éppen biztonságos, mint amiért fizetnek, mert nem lehet érvényesíteni a jogokat. Tegyük fel, hogy pl. a LibreOffice hátán a megfelelõ támogatás hiánya miatt feltörnek kormányzati titkokat, azzal visszaélve komoly károkat okoznak az államnak (vagy akár egy nagy cégnek). Az állam (cég) beperli a Ducument Foundationt és kiperli a gatyájából. A DF megszûnik. És akkor mi van? Néhány linuxos a kardjába dõl. Na bumm. Ugyanez a MS esetében azért meglehetõsen kisebb esélyûnek tûnik, mert a termék árából van pénz rendesen támogatni. Most a nyílt office-ok könnyû helyzetben vannak, mert relatíve kevesen használják ezeket és korántsem jelentenek olyan értékes célpontot a bûnözõknek. De ha igazán komoly tényezõk tömegével kezdenék használni, akkor olyan bûnözõi támadássorozat indulna, hogy az ingyenes szoftverek fejlesztõi kellemetlen helyzetben lennének. Pl. jelenleg a Libre Office-ban kb. 5500 ismert, de nem javított hiba van.
Kell a konkurencia a MS-nak, mert hajlamosak eltunyulni, de a nyílt szoftverek sohasem jelenthetnek komoly ellenfelet, mert a profi támogatás a MS-nál van. Nem véletlen, hogy oprendszer területén sem a Linux, hanem az Android és az iOS a versenytárs (persze, a droid linux disztrib, de azért mögötte a gugli van...). De a böngészõk területén is hasonló a helyzet, az opera lényegében korábbi formájában megszûnt, a róka éles lejtmenetben lefelé, az élen meg a guglis króm.