A víz hatása nagyon is jelentõs. Mi pedig az erdõk kiirtásával jelentõsen lecsökkentettük a vízpára mennyiségét a levegõben, világszerte. Ehhez járul hozzá a folyószabályozás, és a mocsarak lecsapolása.
Csak hogy ezt a hatást már nem lehet tovább erõsíteni. Már nem nagyon kéne több erdõt kivágni, és lecsapolni való mocsár és tó sincs már annyi mint régen.
Vagyis most fog majd igazán látszódni a szén-dioxid igazi hatása, hogy nem fedi el a levegõ páratartalmának csökkenése.
Ráadásul már visszacsatolás is fellépett, mert az enyhébb telek nem csapják ki a levegõbõl a párát. Csak nézzük meg a mostani telet/teleket. Sokkal melegebbek és párásabbak mint az átlag. De nézzük meg a napi hõingást is: régebben hajnalban sokkal nagyobb volt a harmat a nyári éjszakákon, mert kellõképpen lehûlt a levegõ. Ma nyáron többnyire nem csökken harmatpont alá a hõmérséklet.
Hogy mi következik mindebbõl? Az, hogy a szén-dioxid növelésével már felborítottuk az egyensúlyt, és ez megnöveli a víz pára által okozott üvegházhatást is.