a reneszánszban nics olyan, hogy olaszország, hanem van egy pápai állam, van egy nápolyi-sziciliai királyság, és van a német-római császárság, amihez elvben északi itália is tartozik, de ezt soha nem sikerül gyakorlatba ültetni, hanem vannak az észak itáliai városállamok, akik különállóan léteznek, és egymás szövetségesei és riválisai is egyben. Ebből ugyebár az egyik Firenze, ahol a verik a firenzei aranyforintot (az a szó, hogy forint abból jön, hogy florentinus, vagy fiorino ami a firenzeit jelenti) A másik híres aranypénz a rivális velencei aranydukát. Ennek a kettőnek a mintájára csinálták európa aranypénzeit, amiket így gyakran vagy forintnak vagy dukátnak neveztek. (pl magyar aranyforint) A pénzrendszer maga meg úgy működött, hogy minden országban érvényes volt a többinek a pénze, mivel a nemesfémtartalom határozta meg az értékét, és elképesztő spekulálást okozott, például amikor egy jól beváltott pénz összetételén rontot a kibocsáó állam, és akkor a pénz hírneve miatt többet ért mint a nemesfémtartalma miatt, vagy élelmes felhasználók egyszerűen csak lereszelték a szélét. amiből egy idő után egy újabb érményi aranyat tudtak összespórolni.
A livre-re visszatérve. Az összes francia tisztában van ezzel a pénzproblémával, amit írtam. Egyszerűen a forradalom előtti franciaország egyik szimbóluma a livre. Ez olyan minthogy a két háború közötti magyarország szimbólum a pengő