De pl. Szibéria melegedésével megteremtõdne a lehetõsége hogy a jelenlegi vegetáció "aktivizálódjón". Már ma is ennek a hatalmas területnek az 55%-át borítják tûlevelû erdõk (fõleg tajga). Ezek valószínûleg elkezdenek az északi irányban terjeszkedni, délen viszont egyre jellemzõbbé válhatnak a lombos erdõk, ha a vegetációs idõszak a 4 hónapot meghaladja (meleg + csapadék). Ez segítené, hogy a tõzeges talaj, ne elbomoljon, és metánt nyomjon az atmoszférába, hanem az új típusú fás növényzet/aljnövényzet azt megkösse tápanyagként felhasználja.
Szerintem az utóbbi pár 100 millió év klimatikus változását egy tendenciájában csökkenõ CO2 szint jellemzi, amit alapvetõen a növények (és az állati létformák is) okoznak. A CO2-t tõzegben/széntelepekben (az állatok mészkõ telepekben) deponálják.
Ez a trendszerû csökkenés a jelenlegi klímarendszert jellemzõ eljegesedés glaciális fázisai alatt átlépi a 200 ppm-es alsó határt, aminél sok növény gyakorlatilag már csak minimális vegetálásra képes, ezáltal megáll a növények CO2 megkötése. A jelenlegi, kb 3 millió éve tartó jégkorszak oka, a viszonylag alacsony CO2 szint, ami már nem képes a bolygó melegen tartására de a korábbiakat jellemzõ szintû növényvilág fenntartására sem. A CO2 szint idõszakos emelkedése (pl vulkánosság miatt) újraaktiválja a növényi életet, ami aztán megint csak kivonja a CO2-t a légkörbõl. Így egy hosszabb eljegesedési és rövidebb, aktívabb melegedési fázis váltogatja egymást.
Ilyen alacsony CO2 szintnél, pláne 200 ppm alatt a Nap által sugárzott energia folyamatos emelkedése is csak azt eredményezheti önmagában, hogy a hideg sivatagokat (jég), felváltja egy melegebb (kõ, homok, élettelen tenger).
Szal szerintem a CO2 nem a gyilkosunk, hanem a földi élet elsõ számú tápanyaga!