Oroszország azt tervezi, hogy a Holdon üzemet épít a hélium energiaforrásként hasznosítható izotópjának kitermelésére. A nagyravágyó ötlet elõtt súlyos mûszaki és pénzügyi akadályok tornyosulnak.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK (7)
Ismét Holdra szállnának az amerikaiak
A Holdra mennének a kínaiak
Orosz expedíció indul a Marsra
"Terveink szerint 2015-ben állandó bázis létesülhet a Holdon, és 2020-ben megkezdõdik a ritka hélium-3 izotóp ipari kitermelése" - idézte az ITAR-TASZ hírügynökség Nyikolaj Szevasztyanov, az orosz Energija ûrkonszern elnökének egy tudományos tanácskozás keretében elhangzott szavait.
A nemzetközi ûrállomás (ISS) jelentõs szerepet kap a merész elképzelés megvalósításában. A bázissal a rendszeres kapcsolatot a tervezés alatt álló Clipper ûrsikló biztosítaná. Ezen kívül a Parom ûrkapszula segíthetne a nehéz teherkonténerek ûrbeli szállításában, jelentette ki Szevasztyanov.
A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, amelyet magfúziónál lehet hasznosítani. A szakértõk ideális nukleáris üzemanyagnak tartják, mivel úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék. Egyes számítások szerint húsz tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét.
Fogj egy rész bórt...
A Biznyesz címû orosz üzleti lap szerint a bányászat megkezdéséig még ki kell dolgozni a hélium-3 Földre szállításának módját is. Szakértõk meglátása szerint ugyanakkor hiányoznak a szükséges technológiák és pénzügyi feltételek, vagyis a tervekbõl könnyen utópia válhat.
"A hélium-3 bányászata hatalmas átverés" - jelentette ki az orosz ûrkutatás egyik meg nem nevezett szaktekintélye. Szavai szerint ha az amerikaiak 100 milliárd dollárt kénytelenek költeni a puszta holdbázis megépítésére, akkor a mûszaki fejlõdés jelenlegi állásánál egyszerûen nem lehetséges komplett hélium-3 üzemet építeni.
A csak a Holdon elõforduló hélium-3-ra várás helyett inkább a bóralapú reaktor kifejlesztésén kellene dolgozni, véli az orosz szakértõ. Ebbõl az elembõl ugyanis sok található a Földön, és nincs szükség feltúrni a Holdat.
Csak viszonylag gyakori
A hélium-3 ugyanis csak viszonylag gyakori a Holdon. A becslések szerint mintegy 0,03 százalékát teszi ki a sima héliumnak, amely a maga részérõl szintén csak 10-200 ppm koncentrációban fordul elõ a holdkõzetben. Vagyis egyetlen kilogramm He3 kinyeréséhez több tíz millió kilogramm holdkõzetet kellene feldolgozni.
Az Oroszországi Föderációban a következõ 10 évben ûrkutatásra szánt összeg nem éri el a 11 milliárd dollárt, fejtegette az orosz szakértõ. Ezen kívül a hélium-3-at hasznosító fúziós reaktorhoz a többszörösére volna szükség annak energiának, amit a trícium (H3) fúziója igényel. 2015-ig pedig ilyen technológiát nem fognak kifejleszteni.
Politikai Holdra szállás
Az USA és Kína számára a holdprogram csupán politikai jelentõséggel bír. Az amerikaiak elejét akarják venni, hogy Kína vesse meg elsõként a lábát az égitesten. Az amerikai program további aspektusa a hi-tech fejlesztõcégek finanszírozása az állami költségvetésbõl.
Nem kétséges ugyanis, hogy a programot a Boeing és a Lockheed vezényelné le, és az erre szánt százmilliárd dollár oroszlánrésze is náluk köt ki. Az orosz állam pedig aligha finanszírozna most egy ilyen ambiciózus és kétséges kimenetelû projektet, írta a Biznyesz."