Háááát, nekem ez is még túl meredek. Nagyrészt vízbõl és a lakható zónában? Akkor van része a bolygónak, ami teljesen folyadék, egyenlítõ környékén a napsugárzásból, aztán a nyomás miatt?
Nem, ezt nem tudom igazán elképzelni sem... Már eleve magát a bolygót.
De oké, földszerû de kisebb méretû bolygó jégsapkája meteorbecsapódással, kis méret miatt alacsony szökési sebességekkel talán küldhet ki az ûrbe jeget.
Akkor már csak a naprendszerbõl kijutáshoz kell elérni a szökési sebességet valahogy (csillag körüli parittya nem ér, mert elolvad a jegünk), aztán meg ezzel a megszerzett sebességgel kell valahogy eljutni legalább a szomszédos naprendszerig, hogy a pánspermia elmélet mûködjön.
Szerintem ehhez az egészhez kevés az a 13.7 milliárd év, ami van. Mert ugye ki kellett alakulni csillagoknak, azokban nehezebb elemeknek, szupernovává válniuk, kilökõdött nehezebb elemekbõl második generációs naprendszereknek és bolygóknak keletkezni, azon alakuljon ki az élet, MAJD az anyag lendületbõl csillagközi utazzon.
Ez még mindig olyan sok idõ, esetlegesség és tökfelesleges túlbonyolítás, hogy összehasonlíthatatlanul valószínûbb, hogy az élet mindenhol helyben jött létre. Nyilván nem zárható ki a dolog, de hogy nem a pánspermikus életterjedés a jellemzõ, abban majdnem teljesen biztos vagyok.