1. a Nap (illetve központi csillag) körül keringõ égitest
2. elegendõen nagy tömegû ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly, vagyis kissé egyszerûbben fogalmazva: megközelítõleg gömb alakba formálódjon
3. tisztára söpörte a pályáját övezõ térséget.
Ahogy látod a tömeg sehol sem szerepel benne. A videó tök jó, Krisztiánnak majd megmondom, hogy példálóztál vele :), viszont végig is kellet volna nézni, nem? :((( Szóval, sokáig úgy gondolták, hogy a Neptunusz pályaháborgását egy bolygó okozza. Ebbõl kiszámították a méretét és tömegét ami kb. a Föld tömegének adódott. Sokáig keresték az ekkor már X-bolygónak nevezett égitestet; és lás csodát 1930-ban egy amerikai csillagász néhány fok eltéréssel ugyan (sic!), de nagyobból pont ott talált - valamit... - ahol ezt a bolygót várták volna! És mielõtt többet megtudtak volna errõl az égitestrõl ( = adatok hiányában), már bolygó státuszt kapott (az akkori csillagásztársdalom egy részének kételkedése ellenére). Egyébként ilyen tévedések, hagyományból több helyen is tetten érhetõk, gondolj az áram folyási irányára. Hagyományból maradt bolygó, (meg azért mert az egyetlen USA felfedezés bolygó, és erõs lobbival rendelkezett) egészen addig, amíg már nem lehetett tovább bolygózni. Ennek oka a fentibõl a 3. pont, és ezért nem bolygó!
"Egyébként ha a bolygó és a holdja egymással összemérhetõ, mikortól hold-bolygó páros és mikortól kettõsbolygó? :)"
Kettõs bolygó: ha a közös tömegközpontjuk kívül esik mindkét égitesten. (Plusz a fenti bolygódefiníció) Tömeg itt sem szerepel.
"És egyelõre ebben még nincs megegyezés legjobb tudomásom szerint, hogy pontosan mikortól barnatörpe a barnatörpe?"
De van, 2007-ben született a legújabb.
Barna törpe csillag: olyan csillag amiben ugyan beindul a fúzió, de a fúziós magreakciók _fenntartására_ képtelen. Tömeg itt sem szerepel.