"Szó sincs arról, hogy adatok ne lennének róla. Te amellett próbálsz érvelni, hogy nincsenek határestek, csak hiányos adatok. "
Ami mellet érvelek az csupán az, hogy te eddig csupa olyan példát hoztál, amikrõl adatok vagy újabba definíció hiányában nem tudták/tudják eldönteni az égitestekrõl, hogy micsoda és nem a definíció volt pontatlan! Ilyet egyet sem írtál, csak mondtad vannak. Határesetek - vagyis ahogy a csillagászatban fogalmazunk: átmenetek léteznek! Nem írtam, hogy nincs és olyat sem, hogy néha a definíciókat nem kell pontosítani, mert minden örökké jó! De a 2006-ban elfogadott definíciók egyenlõre még pontosak, amit írtál nem kritikája ezeknek. Erre rávilágítottam, de valamiért nem akarod megérteni, inkább eljátszod, hogy pattalan a vita...
"arra hogy a közös tömegközéppontjuk kívül esik tudtommal mindkettõ felszínén és mégis holdnak mondják a definíció ellenére, amit te írtál!"
Tudom, hogy a Wikipédia szerint kettõs(törpe)bolygó, de a wiki ebben az esetben téved. Nem határeset, csak a Charon státuszáról az IAU még nem döntött, a vita még tart... A történet ennél kicsit bonyolultabb, ugyanis a nagyobb égitestet a Nap (vagy más égitest) jobban húzza, mint a kisebbiket, és ennek hatására idõvel minden bolygó-hold páros kettõs bolygóvá válna. Ezt nevezik "kötélhúzási-értéknek", vagyis a bolygó és hold meg nap gravitációs "vonzását" együttesen szokták figyelembe venni. A Plútó esetében a Neptunusz a ludas, ami széthúzta a két égitestet, a közös tömegközéppont enélkül a Plútó belsejébe esne. (Egyéb iránt ezért szokták figyelembe venni MÉG az összetételét is (vagy tudományosabban mondva a CO2 arányt), Charon eltérõ összetételû, tehát nem egy helyen/idõben keletkeztek). Nem én tehetek róla, ha valamit csak felszínesen ismersz, és úgy szállsz egy vitába...