én 29-es szinten állok, és körülbelül ugyanazt érzem, amit te. néhány pályát már úgy-ahogy ismerek, de pl. a Clubhouse-ban az alagsorban mindig eltévedek, gyakran az egész drónozásom arra megy el, hogy megtaláljam a lépcsőt felfelé :) és ahogy írod, néha már érzem, hogy valami tudatosan jól sikerül, és ez rohadt jó érzés ám. meg kell dolgozni a sikerért - ami nagyon jó. kiábrándító, hogy a legtöbb mai játék tálcán kínálja a győzelmet, könnyűek, érdektelenek. na, ez pont az ellentét, meg kell becsülni!
Informatika és tudomány
