Kréta kor legeslegvégére Észak-Amerikába a tudósok 10 fajt se szoktak sorolni. Valójában 16-26 faj ismert a kréta legvégéről. 16-ban bent van a Quetzalcoatlus, tény, ami nem dínó, de a madarak nincsenek a számok közt. A plusz tíz pedig olyan fajokat takar mik éltek a kréta legvégén, csak kussolnak erről. Mért? Tudja a fene.
Hadrosaurus késő maastrichti rétegekből is előkerült. 80,5-78,5 millió éve élt hivatalosan. Gyakorlatilag a kréta kor legvégén is élt. Ugyan ez igaz a Parasaurolophusra. Találtak kréta végi leleteket, de a faj 1999-es dokumentációjából ez kihagyták, és azóta alig foglalkozott valaki eme dologgal, hogy a para élt a kréta legvégén. Aki pedig foglalkozott, azt leszólták finoman azzal, hogy hülye, mert ez a faj 73 millió éve kihalt. Holott van sokkal fiatalabb lelet is a fajtól. De valamiért eltitkolnák illetve nem foglalkoznának vele.
Továbbá a kréta végi Észak Amerikának úgy 1/4 vagy max 1/3 részéről vannak lelőhelyek. És eme lelőhelyek sincsenek teljesen feltárva. Pár éve találtak egy teljesen új Chasmosaurinae-t, mely akkora lehetett mint a Torosaurus, mégis eddig ismeretlen volt. Tehát rengeteg krétavégi nagy termetű fajt még fel sem fedeztünk. A Dyptosaurus élőhelyét sem ismerjük (New Jersey), Hadrosaurus és Ornithomimus mi elvben még ismert onnan, de van még egy beazonosítatlan Nodosauridae és Lambeosaurinae is ama helyen.
Nagy balgaság a jelenlegi leletanyag alapján következtetéseket levonni, főleg, úgy hogy nem egészen igaz, hogy a kevés faj élt. Előző időszakokhoz képest kevesebb volt, de ez nem meglepő. Maastrichti idejére egyesült Észak-Amerika, minek velejárója volt a faj szám csökkenés. Egyes fajok fenntmaradtak, mások tovább fejlődtek. Van ami meg kihalt. (Észak-Amerika 3 részre volt szakadva, tenger választotta el a földrészeket.)