A kvantummechanika egyik fontos eleme a vákuum, amely gyak virtuális részecskékkel van tele és bizonyos körülmények között igen is egyfajta közegként viselkedik. lásd Casimir effektus. És mint közeg, erőt, impulzust fejthet ki a testekre.
Igen ez ellenkezik a relativitás elmélet által sugallt képtől, pl. hogy nincs un. éter, csak valami elvont tér-idő. De úgy tűnik, hogy a téridő az a kép, ahogy a hétköznapi szitukban látjuk a világot, mert az anyag ezzel egyfajta egyensúlyt alkot és akkor a jól ismert módon történnek a dolgok. De a világ ettől eltérő képet is mutathat.
A tudósok értik is ezt, csak eddig nem volt rá nagyon makrofizikai példa, hogy ez a kellemes egyensúly megbontható. A virtuális részecskék mindig ott nyüzsögnek a valós részecskék körül, de mivel ők nincsenek egyfajta a planck-állandó által meghatározott energia értékek körüli egyensúlyban ezért létrejöttük után gyakorlatilag egy pillanaton belül elbomlanak. Minél nagyobb az energiájuk, annál gyorsabban.
Namost tippem szerint a mikrohullámról át kéne térni valamivel dúrvább EM sugárzásra (röntgen/gamma) és akkor sokkal nagyobb energiájú/tömegű virtuális részecskékkel lehetne kölcsönhatni.