Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, a kultúra létrejöttét az ember azon egyedi tulajdonsága tette lehetővé, hogy a hosszútávú memóriájában tárolt információt képes alkalmazni aktuális, gyakorlati problémák megoldásában.
A legtöbb főemlős pontosan ugyanolyan hatékonyan tud megoldani gyakorlati feladatokat a rendelkezésre álló eszközök segítségével, mint az ember, viszont a probléma megoldásban nem használja az absztrakt emlékképeit.
Pl. ha egy csimpánzt bezársz egy ketrecbe és a ketrecen kívülre rakod a kaját, a ketrecen belülre meg egy botot, akkor fogja a botot és bepiszkálja vele a kaját. Ha adsz neki két egymásba csúsztatható rövid botot, akkor összerakja őket és úgy használja. Ha le kell rágni az egyik végéből, hogy illeszkedjen a másikba, akkor lerágja és úgy rakja össze. Ugyanígy magától rájön, hogyan kell kötelet, létrát, stb. használni.
Viszont csak azokat a tárgyakat használja amik akkor és ott érzékelhetőek a számára. Tehát ha pl. csak egy rövid botja van, akkor nem jut eszébe, hogy egy héttel ezelőtt látta a másik felét egy másik ketrecben és legközelebb majd magával hozza.
A kultúra kialakulásának legelemibb alapfeltétele tehát az absztrakt emlékképek intelligens felhasználása volt. Ha az absztrakt emlékképek segítenek a túlélésben, akkor az információ közösségi megosztása, az egymástól tanulás igen komoly evolúciós előnyt jelent. Így tehát a tesztoszteron szint csökkenés valóban jelenthetett evolúciós előnyt, de semmiképpen sem az okozta a kultúra kialakulását, legfeljebb felgyorsította a terjedését.
Informatika és tudomány
