Letezik egy regebbi elmelet, ami meg az elso modellek kozzul valo. E szerint az univerzum tagulasa nem allt le, hanem vagy tovabb folytatodik, vagy tart a 0-hoz vagy visszajara fordulhat. A jelenlegi meresek szerint tart a 0-hoz, tehat ugyan egyre jobban lassul, de nem allt le. Amennyiben ez igaz, akkor a felfuvodas nem hirtelen es rovid ideju volt, hanem beleillik a tagulas fuggvenyebe. A jo benne, hogy ez nem all ellentetben az uj adatokkal.
Az anyag kialakulasa pedig sorrenben a kovetkezo volt: feny, reszecskek, atomok, anyag. Amennyiben az univerzumban az osszes feny tenyleg egy hullamfuggvenybol all (azaz leirhato vele), akkor az osszes anyag is ennek a fuggvenynek a resze.
A fenti ket elmelet szerint nem kell se polarizaltnak, se semmilyen specialisnak lennie a hattersugarzasnak, sot igazabol az eredeti elmelet egy veletlenszeru feher zaj szintu hattersugarzast kellene hogy eredmenyezzen, amit utanna az univerzumban kialakult anyag mar tetszolegesen torzithat. Arrol nem beszelve, hogy a galaxisok gravitacios tere akkor is polarizalna a sugarzast ha mas nem hatna ra. Mivel ezek nagyjabol veletlennek tuno modon vannak elszorva, ezert foltos polarizaciot kellene, hogy eredmenyezzenek. A fenti meresek is valami hasonlot talaltak, de ez csak annyit jelent, hogy a sugarzas nagy reszenek ma merheto formaja nem az univerzum keletkezesekor jott letre, hanem annal joval kesobbi.