Most néztem csak be a topicba - úgy vélem a hétvégén be fogom fejezni az első végigjátszást, és a feladatok nagy részével végeztem (most indultam be a kastélyba plusz 3 power gemmel, szerencsére az elolvasott hozzászólásokban erről a részről nem volt szó, az, hogy a sárkánnyal és talán a mágussal lesz egy hirig, elég valószínű volt).
A Grimrock első része egy tisztelgésnek készült az ős-klasszikus, a Dungeon Master irányába, és annak a stílusát nagyon sok ponton lemásolta, kicsit újragondolta. Az is tele volt feladványokkal, tennivalókkal, titkokkal, opcionális részekkel. Jól sikerült.
A második rész a nyitottságával, a több körzettel pedig a Dungeon Master II-re hajaz, számomra nagyon sok apróság visszaköszönt abból is. (megjegyzem ott volt bolt, boltos és pénz is :) )
A feladatok számomra - a DM, a DMII és a Chaos Strikes Back nagy kedvenceim voltak - egyszerűek, túl sok gondolkodást nem igénylőek voltak (az over-undert például imádtam, az egy zseniális ötlet volt, a four plagues viszont nagyon későn esett le, addigra a világot bejártam). Főleg így, hogy van automap (igen, játszhattam volna anélkül, de ennyire már lusta és öreg vagyok, a térképre jegyzetelés nagy áldás), így csak egy füzetke volt a gép mellett, ahova feljegyeztem, ha valahol ott maradt egy üzenet, amit nem tudtam hova tenni, vagy egy ajtó, ami egyelőre nem nyílt ki (vagy egy patkánykirály, aki agyonütött, mert kicsit túl gyengén néztem be hozzá), és van egy lépésrajz a kulcsszavakkal.
A temető kinyitása volt valóban az egyetlen, ahol a szöveg alapján több próbálkozás is volt, mire kinyílt a kapu, mert picit másképp gondolkodtam a szövegek alapján.
Eljutottam odáig, hogy a kastélyba belépve egy kérdőjelem van a térképen, nincs bejáratlan, felfedezetlen terület - lehet, hogy van olyan titok, ami kimaradt egy kósza kapcsoló miatt, de a parti 14-15. szintű, 30 órához közelítek játékidőben, bőségesen sokat barangoltam, és mentem el újra meg újra egy-egy részhez, hogy háta észreveszek még valamit.
Szerintem a játék nagyon jól felépített, nem hajszol bele felesleges dolgokba (mindig vissza lehet fordulni ha túl kemény egy terület), nem korlátoz nagyon le (bőséges a kaja, így nem kell amiatt aggódni, vissza lehet járni, így lehet lerakatokat készíteni - az első shrine-ban ott áll kb. 4 láda csurig farkassonkával, rengeteg fegyverrel, páncéllal, stb.), és normálisan díjazza a kitartást, nem lehet elakadni véglegesen valami miatt - persze biztos nem nyit ki az ember mindent az első végigjátszásra (láthatóan több aranykulcsos helyszín van, mint aranykulcs), de nagy boldogságot jelentett, mikor az utolsó meteorpáncél darabot felpattintottam a lovagomra, és az egész felizzott :)
A megcélzott közönség elsősorban a középkorú korosztály volt, azok közül is azok, akik anno játszottak a régi, hasonló játékokkal.
Így van, és a "középkorú korosztály" rettentően élvezi, mert marha jól összerakott játék, néhány nagyon jó ötlettel, újdonsággal, lehetőséggel, mégis a régi szokások tiszteletben tartásával.
Informatika és tudomány
