Amcsikkal nyomtam egy menetet, meglepő módon a történelmi események másképp alakultak.
A két megalomániás vezér kéz a kézben (szövetségben egymással, ezt hogy hozta össze az MI) lerohanták Lengyelországot, majd felosztották egymás között. Sztálin jó nagy szelet lengyel tortát sajátított ki, a németek csak egy nyúlfarknyi darabot kaptak. Mindez még negyven előtt történt, a négy egység segítségem nem sokat ért, persze elég sok időbe telt mire a katonáim odaértek (kb. egy hónap a földi egységeknél a hajóút , repülőknél két-három nap az USA-Európa út megtétele) Ezzel egy időben küldtem a Briteknek, és a Franciáknak is négy-négy egységet, az Angolokkal Hollandia félszabadításáért küzdöttünk, a Franciákkal meg Franco csapatainak megfékezése volt a cél.
Nem tudom, hogy számolt az MI, de az Angol hadsereg nagyon nagy létszámú és erős volt, ennek köszönhetően 41 őszen Németország kapitulált, jóval előtte felbomlott a Német-Szovjet szövetség, és a ruszkik nem szóltak bele a nyugati hadszíntérbe. A kapituláció előtt kaptam meghívást a szövetségbe, mire csapataim kikötöttek Európában, Hitler birodalma szertefoszlott.
A Japánok nem támadták meg Perl-Harbort, sem az Amerikai kontinenst, helyette a Kínaiakat mészárolták, a Brit-India hadsereg meg a Japókat, és mire odaértek csapataim, már Japán sem létezett. 42 nyarára már nem volt ellenfél, csak a rohadt nagy vörös csillag fénylett közép Európától-Kamcsatkáig.
Megkaptam Törökországot trófeaként, ezt a kétszer négy egységem sikereinek tulajdonítom, Kölntől Innsbruckig vertem a fritzeket, és az észak Olasz régiót is kipucolták, illetve a másik négy egységem fél Franciaországot szabadította fel Franco csapataitól, sőt még Spanyolországot is megtisztítottam velük.
Az MI csapatkezelése, taktikája a béka segge alatt van, egységeim támadnak a szövetséges erők (feltöltött állapotban) meg a sarat verik a csizmájukról vagy a látóhatárt kémlelik, persze ha elfoglalok egy tartományt jönnek utánam, harcban összességében erős túlzással 10%-ban segítettek.