A folyamatos angolszász partraszállási kísérletekkel is csinálhatnának már vmit: hihetetlenül idegesítő és nagyon sok erőt leköt - amivel Dieppe-nél, '42-ben felsültek, azt nem kéne ennyire erőltetniük, a történelmi hitelesség jegyében...
A mostani újrakezdésemben a Rajna-vidék elfoglalására mentem rá, amire válaszul anglia és fr.o. hadatüzent nekem - '36 március. Szerencsémre az Olaszok beléptek mellettem, Japán 2 hadosztályt küldött. Mire lezárta volna az erődvonalát, addigra sikerült 2 helyen keresztülküldenem az egységeimet, így el lett reteszelve és darabonként fölszámolva - iszonyatos vérveszteséggel (utólag gondolva, ott kellett volna hagynom őket a fenébe, amikor már volt megfelelő erőm az ország megszállásához). '36 végére elesett Párizs és megadta magát a franciska, de közben az olaszokat legázolták, akik a fronton voltak lekötve, de mögöttük partraszállt pár brit és elvágta őket az utánpótlástól és a teljes seregük megsemmisült. Csak az mentette meg őket a kapitulációtól, hogy a frankok által elfoglalt területek az irányításom alá kerültek és mire a pudingfejüek elfoglalták volna ezeket, addigra beérkeztek a motorizált csapataim is és hosszú hónapokig kerülgettük egymást: én felszabadítottam egy területet, ő máshol szállt partra, de nem fogytak az egységei (kanadaiak, auszik, stb. is bőven be lett vetve).
Itt is szó nélkül keresztülgázolna az ellenségen az MI, nem kerülne egy mezőt, hogy mellette el tudjon menni, vagy ne folyón át kelljen támadnia!
Minden egyes mozzanatot nekem kell felügyelnem, mert különben a MI rögtön lenullázza az erőimet és még a legalapvetőbb mozdulatokat sem bízhatom rá - meg ez az állandó stratégiai szállítási kényszere, 2-3 mezővel odébb is, a frontvonalon...!
Azonkívül, pl. a II. tengeralattjáróra 405-495(?) pontot elköltve olyannyira kiütik egymást a hátrányok és az előnyök, hogy uo II-est lehet gyártani, mint maga az alapverzió!