Az utóbbi verziókban, legalábbis nekem, egyre nehezebb dolog az angol szigetet bevonni a német birodalmi fennhatóság alá, főként '43 környékén már, így elkezdtem kutatni, hogy hogyan is lehetne ezen segíteni...
Az első verziók 2 könnyű harckocsi + 3 motorizált gyalogos egységből álló dandárja '43-ban már szinte semmit sem ér az áttöréseknél, legfeljebb, ha már fel van szakítva a front, akkor, mint gyors csapatok a területfoglalásban hasznosíthatóak.
A 4 közepes harckocsi + 6 motorizált gyalogosból álló hadosztály már sokkal jobb, de még ezek is fennakadnak az akár 2-3x-os túlerővel szemben a nem túlságosan kiépített úthálózatú és kikötők terén sem túlságosan ellátott Közép-Angliában. Ha meg még ellátmányhiány is sújtja őket, akkor gyakorlatilag a birodalmi gyártókapacitás nem elégséges az emiatt lemorzsolódó eszközök pótlására az élőerőről már nem is beszélve... (3,5 millás veszteség a 0,5-0,75-tel szemben )
Megjegyzés: az ellátmányhiányt a terület- és a kikötő fejlesztésével lehet leginkább orvosolni. De olyan dolgot nem lehet fejleszteni, amin harcok dúlnak. Ez területnél azt jelenti, hogy kell, hogy legyen egy olyan szelete, ahol nem folyik harci tevékenység, de a megszállásunk alatt van - és gyanítom, hogy legalább a felét nekünk kell birtokolni, hogy egyáltalán hozzányúlhassunk. Kikötőnél pedig azt, hogy közvetlen támadás alatt nem áll, mert a harcok idejére szünetel az építkezés -> tehát, "az elfoglalok egy kikötőt és megszűnik az ellátási problémám" nem is olyan egyszerű mutatvány a "valóságban", mert az előtte lévő teret is uralni kell ahhoz, hogy érdemben lehessen javítani az ellátáson az adott tartományban.
Mivel az addig alkalmazott eljárásaim nem vezettek eredményre, ezért újat kellett kitalálnom:
A gyártókapacitás véges és a keményebb dolgokhoz már amúgy is importálni kell az alapanyagokat a birodalomnak, ezzel is tovább csökkentve a fejlődés/javítás ütemét, így elgondolkodtam, hogy a közepes harckocsikat kihagyom a képből (volfrám-igény, ami az ágyúkhoz is kell) és helyettük csak nehéz harckocsikat gyártok (króm-igény, mint a nagyobb hajókhoz - BB, BC, CV - kell, de ezekből sem kell annyi, mint ágyúkból), amit a szovjetekkel kötött fejlesztési paktum tett lehetővé kissé korábban, mint azt az idővonal megengedné (100% a Pz. III-ra + 2x 50% bármi másra, azon a lapon belül).
Krómot Montenegró birtoklása és a bányász-dolgok szinten tartása bőven ad - néhány lovas-rendőr egység kivezénylése árán - , így legalább az a kevés civil gyár sem kereskedésre megy el, ill. a konvojaimat sem süllyesztik el miatta... (a volfrám Portugáliából-ról ez nem mondható el és az a konvojpótlással is csökkenti az amúgy sem túl acélos tengeri erőforrásokat)
Tehát a nehéz harckocsik - a könnyű harckocsis dandárok egyenlőre maradnak az áttörés továbbfejlesztésére - alkalmazása meghozta végre a várva várt áttörést: 4 heavy és 6 hegyi egy hadosztályba (240 nehéz harckocsi-igény) - utóbbiakból néhányat tengerészgyalogossal szeretnék majd lecserélni, hogy minden terepen kevesebb legyen a bünti - , ebből 4 darab rendel és láss csodát: Guderian vezetésével átsétálnak ott, ahol eddig két tucat sem tudott, ezzel megoldva az újabb verziókban jelentkező problémám!
Ez az áthatolhatatlan antant gyalogság már Belgiumban is kezd túlzottá válni az első verziókhoz képest, ami a gyártókapacitás visszanyesésével együtt - nem lehet hadigazdaságra (egyből) áttérni, csak 15% wt után - már komoly problémákat tud okozni a blitzkrieg "történelemhű" alkalmazásában!