Hát ja, a Witcher magasra tette a lécet. Engem annak idején azért kötött le a játék, mert érdekelt ez az egész templomos-orgyilkos konfliktus, érdekelt a rejtély, ami a jelenben zajló eseményekhez volt köthető és nem mellesleg volt benne karakterfejlődés a részeken át. Desmond egy lúzer bárpultosból a végén igazi assassin lesz. Meg kíváncsi voltam, hogy hová vezet a történet, mi lesz a vége a jelenkori eseményeknek. Ez az AC3-mal véget ért.
A Black Flag és a Rogue még képes volt a kalózos - hajózós játékmenettel valami újat hozni a sorozatba, a Unity meg megpróbálta Ezio történetét átemelni a francia forradalom idejére, de a Syndicate lényegében teljesen feladta. Call of Duty lett, multi nélkül. Egyszerűen a huszonötödszörre is ugyanaz a játékmenet nem elég, hogy bevonzzon a játékba. Önmagában az kevés. Legyen mellé még valami: jelenkori rejtély, amit meg akarok oldani (ez nincs), a történet érdekes, a karakterekkel törődjek, legyen valami "character arch", karakterfejlődés. Hogy elindulunk valahonnan a főhőssel, aztán valahová megérkezünk. Mint Ezio: bohém fiatalemberből mestergyilkos. Vagy akár Arno is. Legyen valami, ami miatt úgy érzem, hogy érdemes még egy nyomorult negyedet felszabadítani, még egy küldetést végigvinni.
A lolzy híresség cameok nem segítenek. Nagyon nem. Darwin meg Marx ... Meg Dickens ... Eh.
Technikailag jobb,mint a Unity. Csak unalmas. Klisé a két karakter, statikus a személyiségük, lehetetlen kötődni hozzájuk. Az se segít, hogy ketten vannak és bármikor váltogathatok közöttük. Egy történetorientált játéknál fontos lenne, hogy ki a főhős, mert az az ő története. A Syndicate meg nagyon gyenge sandboxnak, az nem viszi el, hogy ugyanazokat a küldetéstípusokat ismételgetjük egymás után. Ez ma már kevés.