Én pl abszolút eutanázia párti vagyok, de... nem tudom szavakkal leirni mit éreztem, amikor megláttam Chloe-t tolókocsiban, lélegeztető gépre kötve. És ezt úgy, hogy ugye az alap történetben kicsapták a suliból, ott meg kitűnő tanuló volt. És azt kérte öljem meg! Képtelen voltam rá, annak ellenére hogy sejtettem, nem véletlenül kéri ezt. Egyrészt ugye ott volt az orvosi jelentés, ő is mondta hogy fájdalmai vannak, a szüleit is csak megviselte az egész, ráadásul tudtam hogy Max úgy is vissza fogja csinálni, tehát az sem végleges, ha megölném, még sem tettem meg. Nem voltam rá képes. Bennem is felmerült hogy ez önző dolog, illetve a játék végén az, hogy mit fog érezni Chloe, ha feláldozok érte mindenki mást. És hogy ez milyen lehet Max-nek. De! Én megcsókoltam Chloe-t. Nem azért, mert trendi a leszbizés, nem azért, mert látni akartam két csajt csókolózni, hanem azért, mert úgy éreztem, az ő sorsuk tényleg egy, hogy ők többek barátnál. Nem akartam őket shippelni, félreértés ne essék. Bármennyire is közel került hozzám mindkét karakter (és persze maga módján mindenki más is), Chloe-t még Rachel-el is szivesebben láttam volna., ha már tényleg elkezdenek melegedni. De amikor visszemntem, hogy William megtalálja a kulcsot és megigértem Chloe-nak hogy SOHA nem hagyom el... tudom, ez megint önző dolog, mert őt sem hagytam hogy elhagyja Max-et. Azzal is tisztában vagyok, hogy még igy sem könnyű a döntés, bár... Nem tudom elképzelni, hogy ne Chloe-t válasszam. Lehet egyébként sokat moralizálni ezen. Egy kicsit ijesztő is a dolog, hiszen a történet során többször is láthattuk, hogy az igazság öl. Pedig erkölcsileg azt tartjuk helyesnek, ha mindenkinek az igazat mondjuk. És bennem is sokszor felmerül a kérdés, hogy hol a határ? Meddig lehetünk őszinték valakivel? Hol van az a pont, ahol az igazság már többet árt, mint a kegyes hazugság? És végül, ha Two Whale előtt is megmentettünk még pár embert, mi értelme volt az egésznek, ha a végén úgy is meghal mindenki?
Sőt, hogy legyen a dolognak egy másik aspektusa, sokszor töprengtem már a "piros gomb effektuson" is. Egy kicsit haboznék, de 90% hogy végül elpusztitanám az emberiséget, akkor is senkit nem kimélhetek meg. Vagyis inkább válogatás nélkül hagynék mindenkit meghalni, semmint hogy néhány embert, aki fontos, hagyjak kilátástalanul tengődni a jövőbe.
Végül... egy olyan következtetést is levontam, hogy azért hoztam ezt a döntést, mármint hogy Chloe élje túl, mert idealista vagyok és szeretnék hinni abban a "barátságban" ami Chloe és Max között volt. A lezárást én is kicsit... nem is tudom, olyan semmilyennek éreztem. Talán azért, mert igy akarták elérni hogy a játékos átérezze a döntése súlyát, de számomra az hogy a végén keresztül autóztak az elpusztult városon, nem igazán váltott ki semmiféle érzést. Kivéve persze Chloe gesztusa.
Informatika és tudomány
