Nem olvastam végig mindegyik hozzászólást, kábé a feléig jutottam el. De azért elmondom én is a véleményem, hátha újat is tudok mondani (aligha hiszem).
Szóval benzines autó kontra elektromos autó, úgy vettem ki, hogy ez a felállás.
Nos, a benzines autó hatásfoka átlagosan szerintem vehető úgy erős 30%-osnak. Ebben ugye benne van a hajtáslánc-veszteség, meg ugye új, vagy legalábbis nem túl kopott alkatrészekkel rendelkező autókról van szó. Vagyis 100 liter benzinből 30 liter jut 100%-os mozgatásra, 70 liter meg megy a levesbe.
Elektromos autónál azt mondják sokan, hogy környezetbarátabb, mert nem a városban, hanem attól távolabb, és jobb hatásfokkal égeti el a mozgatásához szükséges energiát. Vegyük úgy, hogy tisztán benzinüzemű (vagy inkább dízelüzemű, ami gyakoribb) erőműről van szó, amely megtermeli a mozgatásához szükséges áramot.
Tehát adott egy erőmű, amely benzinnel üzemel, áramot állít elő az elektromos járgánynak, kontra benzinüzemű motorral hajtott verda. Oké, hogy benzinnel nem sok erőmű üzemel, de az egyszerűség kedvéért feltételezzünk ilyen erőművet. Majd az összehasonlítás alapján kiderül, miért ez a kritérium.
Szóval, a benzinüzemű erőmű előállítja az áramot. Az áramot el kell vinni a töltőcsatlakozásokig, ami már alapból kb. 10% veszteséggel jár. Azt bele kell tölteni az elektromos autó akksijába, ami újabb kb. 10%-os veszteséggel nyerhető ki belőle utána. Valamint az elektromos motor (amely az elektromos autót hajtja) újabb kb. 10%-os veszteséggel dolgozik. Tehát egy benzinüzemű erőmű máris 30% hátrányban van azzal az autóval, amely alapvetően nem áram előállítására használja a benzint, hanem "közvetlen" (a lehető legközvetlenebb) mozgatás előállítására.
Ez alapján ha egy mai korszerű benzinüzemű autó 30%-os hatásfokkal dolgozik, akkor egy elektromos járgánynak (az erőműtől indulva!) legalább 60%-os hatásfokkal kellene a benzint mozgatássá alakítania ahhoz, hogy versenyre kelhessenek a benzin által közvetlenül hajtott autókkal.
A különbség ott kezdődik, hogy egy mai korszerű benzinüzemű erőmű sem tudja 60%-osnál nagyobb hatásfokkal árammá alakítani a benzinben lévő energiát. Ráadásul jó minőségű, nem kopott alkatrészekből álló autót vettünk alapul. Egy autó hatásfoka mondjuk 20%-ot csökken 12 éves koráig, meg még 20-at 20 éves koráig. Ez mindkét autóra igaz, a benzinesre meg az elektromosra is (a hajtáslánc kopottsága következtében bekövetkező hatásfok-csökkenés nagyjából vehető azonos mértékűnek mindkét típus esetében). A benzinesnél ez meg is áll itt, azonban az elektromosnál 15 éves korára az akksik már valószínűleg cserére szorulnak, meg aztán az erőmű, és az erőműtől az akksiig tartó áram-út hatásfoka is romlik, főleg olyan terhelés mellett, amelyet az okozna, ha mindenki elektromos járgánnyal szaladgálna.
Ebből kifolyólag, egy elektromos üzemű jármű 20 éves korára lényegesen rosszabb hatásfokkal dolgozik, mint egy benzinüzemű. Ezt ellensúlyozza persze, ha megújuló, vagy atomenergiával táplált járműről van szó, de világviszonylatban jelenleg még mindig a fosszilis üzemű erőművek adják az energia nagyobb részét.
Végeredményben véleményem szerint a fúziós erőművek üzemi működésbe lépése fogja elhozni az elektromos üzemű autók aranykorát, addig viszont nem lesz sok különbség a károsanyag-kibocsátás terén a kétféle meghajtás között.