Olyan csaladokat vizsgaltak akik bizonyithatoan ugyanott elnek evszazadok ota. Ezek ertelmszeruen nem lehetnek a 19. szazad ota bevandorolt afaikai vagy kelet europai csaladok.
Egyebkent a brit szigetek betelepulesi sorozata valahogy igy ment:
-elso hullam a jegkorszak vegen, megmaradtak irorszag nyugati reszen es a skociaban
-masodik hullam a kelta idokben, megmaradtak irorszagban es skociaban, tovabba wales egyes reszein, tobb eltero es egymassal ellenseges torzshoz tartoztak
-harmadik hullam, romaiak, veluk nagy szamban german szarmazasu kozkatonak a hadrianus fal menten, mig delen jellemzoen gallok
-negyedik hullam, szaszok, mai wales egy resze
-otodik hullam, vikingek, ok csak shoppingolni mentek, nem telepedtek le
-hatodik hullam normannok, a mai anglia teruletere
-hetedik hullam brit gyarmati bevandorlok, foleg afrikaiak, indiaiak, pakisztaniak, fokent london es del anglia
-nyolcadik hullam, keleteuropaiak, nagyobb varosok, londoni kozponttal
A meglepo inkabb az, hogy meg ennyi ido utan is kimutathatoak a genetikai elteresek a kulonbozo letelepedett nepcsoportok kozott, koszonhetoen a klasszikus angol szegregalt tarsadalomnak. Persze sokat segitett, hogy eleve stabil, helyben lako, kozossegen belul hazasodo csaladokat vizsgaltak, tehat az elmult 100-200 ev nepvandorlasi adatait ki tudtak szurni.