Erről tudok, azt hittem, Ragnaar valami konkrétabbat említ. Mert ugyan ahhoz kétség sem fér, hogy a mi időnkben az általunk ismert elméletek közül a relativitáselmélet írja le legpontosabban a fizikát, mindazonáltal ennek bizonyítása úgy történik, hogy a a matematikai modelltől elvárnak valamit és gyakorlati kísérlettel gyanazt kapják. Ettől még lehet más a magyarázat pl. a téridőre, csak az eredmény - a kísérletek tekintetében - ugyanaz.
De mint írtam alább, a kozmológia princípiumai is érdekesek... Miért vesszük alapul, hogy a világegyetem homogén ill. mindenhol uyganazok a fizikai törvények érvényesek, annak fényében, hogy tudjuk, vannak szingularitások is? Persze, valamiből ki kell indulni, de engedtessék meg a másféle feltételezéseket, mert amit alapul veszünk ugye, az feltételezés.
És itt is kapcsolódik a filozófiához, ugyanis eme modern korban tért hódított a profán filozófia, egyrészt a szkepticizmus megjelenése, másrészt a sztoikus és epikureus moralizmus az ún. természettudományokat is ugyanúgy jellemzi, ami egyben annak jele, milyen mélyre süllyedt az intellektualitás.
Amit általánosan ma tudománynak neveznek, annak köze sincs az igazi tudáshoz sőt, távolodik attól.